Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Egry Ildikó: Egy újkőkori zoomorf edény Mosonszentmiklós – Egyéni földekről

EGRY ILDIKÓ EGY ÚJKŐKORI ZOOMORF EDÉNY MOSONSZENTMIKLÓS — EGYÉNI FÖLDEKRŐL találjuk az elsődlegesen a szakáiháti kultúrához köthető, arcot keretező M motívum­mal kombinálva. (G. Szénászky 1977, 2. kép) A battonyai edény formája hasonlít a Tripolje kultúra Dnyeszter mellett feltárt Luka Vrublevetzkaja lelőhelyén előkerült — sajnos szintén töredékes — stilizált madárforma edényhez. (Bibikov 1953, Risz. 40., Tabl. 46.) Mindkét edény jellegzetes gömbölyded, hengeres nyakú, felületükön a kul­túrákra jellemző bekarcolt díszítő motívumokkal (5. ábra 3-4.) A mosonszentmiklósi edény térben ugyancsak távoli, megformálásában talán mégis legközelebbi párhuzama, a Kis-Lengyelországban, Dobreban előkerült madár formájú edény. (Jazdzewski 1936, 7-12., Kulczycka-Leciejewiczowa 1970, Fig. 14) A Vonaldíszes Kerámia kottafejes időszakát követő Stichband kerámia kultúrájához köt­hető alkotás méretében, alakjában, felületdíszítésében már első ránézésre számos hasonlóságot mutat. (5. ábra 5.) Az arcábrázolás kevésbé emberszerű, mint a mosonszentmiklósi edényen, és a beböködött díszítés M motívuma nem csak az arc­részen, hanem a hengeres kiöntő részen körben is megfigyelhető. A dobrei edény felü­letén a mosonszentmiklósi edénynek megfelelő elrendezésben alakították ki a bebö­ködött díszítőmintát, de a teljes alsó részét is díszítették. Az edény oldalán szimmet­rikusan rátett és átfúrt szárnyak ebben az esetben felfüggesztésre is szolgálhattak. (Jazdzewski 1936, Rysz. 1-5.) Feltételezhető, hogy azonos volt az a gondolati háttér is, ami a különböző kultúrákban a keramikusokat a különleges, netán kultikus célok­ra ennyire egyező formák megalkotására ihlette. A rendkívüli hasonlóság talán onnan ered, hogy a középső neolitikum idején élénk kapcsolat — nemcsak kereskedelmi, hanem szellemi is — volt a Kárpát-medencei vonaldíszes kultúrák (zselízi és bükki kultúra), valamint a kelet-európai, kis-lengyelországi területeken élők között (Kulczycka-Leciejewiczova 1970, 19-49.), ami a késő neolit Lengyeli-kultúra idején tovább folytatódott. (Kalicz 1985, 80-81.) Ebből a korszakból is ismerünk madár for­májú edényeket mindkét területről. A Brzsc Kujawski 4. lelőhely egy agancsműhely­ként értelmezett gödrében talált leletek között előkerült, hengeres nyakú kiöntővel kialakított zoomorf tárgy — csőrös szájkiképzését kivéve — inkább hasonlít a vincai zoomorf edénykére, (5. ábra 2.) mint a közlésben (Grygiel 1986, Fig. 70) párhuzam­ként bemutatott dobreira. (5. ábra 5.) Valószínű, hogy eredeti funkciójuk is különbö­zött egymástól. A művészien kidolgozott dobrei edényről inkább feltételezhető, hogy kultikus rendeltetésű volt, míg a Brzsc Kujawskiban előkerült tárgyat a kutatók mint állatzsírral töltött világítóeszközt/mécsest rekonstruálták. (Grygiel 1986, 181-184.) Az Aszódon előkerült madáredény előkerülési helyét illetően különbözik a többitől, mivel nem települési objektumban vagy áldozati gödörben volt, hanem egy temetke­zés mellékleteként találták. (Kalicz 1985, 61.) Az európai vonaldíszes kultúrák lelőhelyein az ép antropomorf és zoomorf edé­nyeknél sokkal gyakrabban kerülnek elő az edények peremrészéből származó arcos töredékek, 11 tömör, lábat formázó töredékek 12 valamint számos esetben találnak lábakkal együtt öblös edényalj töredékeket is. 13 A mosonszentmiklósi edény az első olyan tárgy, amely alapján feltételezhető, hogy ezek a töredékek a Dunántúli Vonal­díszes Kultúra elterjedési területén nem csak antropomorf edények, hanem ember arcú, de madártestű edények részei is lehettek. E rövid áttekintés alapján látható, hogy a Mosonszentmiklós-Egyéni földeken előke­rült edénytípus a neolitikum és korarézkor időszakában a Balkánon, Moldáviában és Közép-Európában egyaránt ismert volt. Kialakulását és elterjedését illetően a legtöbb kutató kis-ázsiai, anatóliai eredetet feltételez (Höckmann 1972, 187-201., Trogmayer 2005, 45-50.), ahonnan a Balkán és Európa irányába egyaránt elterjedhetett. Ugyanak­129

Next

/
Thumbnails
Contents