Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Egry Ildikó: Egy újkőkori zoomorf edény Mosonszentmiklós – Egyéni földekről

ARRABONA 2006.44/ 1. TANULMÁNYOK kor nem zárható ki, hogy az emberarcú, madártestű, négylábú lény jóval korábbi mitologikus gondolatrendszer része volt. A prekeramikus népek hiedelemvilága is tartalmazhatott egyfajta madáristen képzetet, melynek tárgyi megfogalmazását az újkőkortol egy „keveréklény" testesített meg. A kora és középső bronzkor idején az aszkoszok megformálása realisztikusabbá válik, ritkán de előfordul emberarc ábrázolás is.

14 A későbbi korok megőrizték ennek a madárszerű lénynek az emlékét, számos formában viszont látjuk a különböző mitologikus ún. „állathibridek," szirének, griffek, szárnyas szfinxek ábrázolásaiban. Az emberek ősidőktől fogva a madár alakjához kötötték a szellemek világával létesíthető kapcsolatok képzeteit, azt a hitet, hogy a lélek a madarak közvetítésével eljuthat az égi birodalomba, a síron túli világba.

15 (Saunders 1995, 50., 148-150.) A madáristent megszemélyesítő folyadéktároló edény használatával talán az italáldozat eredményességét próbálták biztosítani. Más feltételezés szerint (ami már a fantázia világába vezet), a madár alakú edény a lélek „utazását" elősegítő hallucinogén ital tárolására szolgált. (Bradac 2002, 83-94.) Annyi bizonyos, hogy a korai neolitikum idejétől hatalmas területeken számos kultúrának része volt a madárnak, mint kultikus lénynek a tisztelete. Az előkerült ábrázolások szerint különleges helyet foglalt el az emberek gondolatvilágában azáltal, hogy megtartva állati mivoltát, „saját képükre formálták". A mosonszentmiklósi madáredény is az újkőkori falu egy kis közösségének házi szentélyében az őskori hitvilág egy részéhez tartozhatott. JEGYZETEK 1 Az edény restaurálását Zamadits Ágnes (MTA Régészeti Int.) végezte, nagyszerű munkáját köszönöm. 2 Ábrahám (Novotny 1962, 76., Vladár 1979, Fig. 4 a-b.), de a Balkánon is előfordul a Zadar melleti Smilcicből. Az őz alakja pedig egy moldáviai edényen ismerhető fel. (Gimbutas 1974, 80, 81, 167, 168.) 3 Vinca (Vasic 1936, T: LXXXVIII.), Luka-Vrublevetszkaja (Bibikov 1953, Tabl. 115) 4 Leskovac (Neolit Centralnog Balkana 1968, 93. kép) Nieder-Weisel Kr. Friedberg (Cornelius Ankel Meier-Arendt 1965.) Luka-Vrublevetszkaja (Bibikov 1953, Tabl. 114) Bad-Nauheim-Nieder-Mörlen „Hempler" (Schade-Linding 2002, Abb. 2), Tiszacsege (Kalicz-Makkay 1977, Taf. 4, 8.) 5 Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb (Bánffy 2002.) 6 Luka-Vrublevetszkaja (Bibikov 1953, Tabl. 116) 7 Zoomorf edények a Gumelnita kultúra területéről ( Marinescu 1961, Fig. 1-4 ) Vinca (Vasic 1932, XXVI.) 8 Füzesabony-Gubakút (Domboróczki 2004.) 9 Természetesen a stabilabb talpon állás miatt is készíthettek négy lábat az edényeknek, mint ahogy a kora bronzkori madárábrázolás különleges darabjának, a vucedoli „galambnak" három lába van. (Bradac 2002.) 10 M. Gimbutas ezt az edényt kutya alaknak tartja. (Gimbutas 1974, 117. kép). A Brzsc Kujawskiban, a korai Lengyeli kultúra időszakából feltárt hasonló alakú edényt ugyanakkor a közlő Grygiel egyértelműen madárnak határozta meg. (Grygiel 1986.) 11 Muzle Cenkova (Kuzma 1990, Obr. 3-4), Stúrovo (Pavuk 1994, Taf. 30/28, Taf. 75/30) 12 Szécsény - Ültetés (Soós 1982, 19. o.) Vel'ké Raskovce ( Vizdal 1986, Obr. 3.), Magyargencs (Ilon 1995, X.t.8) Bad Nauheim-Nieder-Mörlen „Hempler" (Schade-Linding 2003, Abb. 9., 10.) 13 Sarisské Michal'any (Siska 1995, Fig. 21. 4) 14 Kovács 1972, Fig. 1., Tiszafüred-Majoros (Kovács 1973, Fig. 9.) 15 Talán a túlvilágon való könnyebb boldoguláshoz kapta útravalóul az aszódi kislány is a madárforma edényt. 130