Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)
Tanulmányok - Tari Lujza: Kisfaludy Károly korának zenéje verseinek kortárs megzenésítései alapján
ARRABO NA 2005. 43 / 2, TANULMÁNYOK igénylő zenének helye van azonban a műveltek körében. Egyes főúri rezidenciákon a kor legnagyobb külföldi mesterei működnek: Kismartonban az Eszterházyak szolgálatában Joseph Haydn áll. Udvari karmesteri („Capellmeister") pozíciója örökébe 1809-től majd egyik volt tanítványa, Johann Nepomuk Fuchs lép. 0 éppen Kisfaludy Károly születése évében, 1788-ban állt hegedűsként az Eszterházyak szolgálatába. ^^ Hasonló nevű zenésztársa, Johann Evangelist Fusz, Tolna megyei képzett hazai német muzsikusként az 1790-es évek végétől működik a verebi Végh Ignác alkalmazásában. i4 A zene arisztokrata pártfogói közt az Eszterházyakon kívül a Grassalkovich, Csáky, Balassa, Pálffy, Apponyi, Szapáry, Amadé, Bánffy, Wesselényi, Festetics, Podmaniczky, Széchenjd, Zichy, Prónay, Erdődy, Brunswick, Kemény stb. családokat említhetjük. Kisfaludy Károly élete éppen arra a korra esik, amikor - miközben a zenei stílusban fontos átalakulás zajlik -, jelentős változások kezdődnek a műzene megismertetéséért és művelője, a muzsikus társadalmi szerepének elismertetéséért. Ez az a kor, amikor a muzikális akadémiák szerepléseivel (főleg főúri és színházi zenészek- illetve az alakulóban lévő zeneegyleteki^ tagjainak részvételével) lezajlanak az első nyilvános koncertek. A művelt nemesi rétegek illetve az írástudók körében természetes az egy, esetleg több hangszeren való játék. A kor kedvelt, házi-zenélésre alkalmas eszközei szólóhangszerként illetve együttesben a hegedű, hárfa, bariton, gordonka, lant, koboz, gitár, fuvola, oboa, fagott, valamint - különösen nők körében - a fortepiano, clavir. Bezerédj Amália pl. hárfázott, mint Verseghy Ferenc, a veszprémi akadémiákon Mozart-zongoraversenyt játszott, s állítólag komponált is.16 Verseghy, Amadé László, Barcsay Ábrahám, Donits András, Végh Ignác, Kisfaludy Károly és Teleki Sámuel fuvolázott - utóbbi Bázelben „űautraversiroznr (harántfuvolázni) is megtanult. 17 S hogy mennyire jól ismerte Kisfaludy korának katona szokásait, továbbá azt, hogy a fuvolának az udvarlásban milyen rejtett szerepe van, arra jó példa egyik novellája. Szalay Benjamin álnéven 1827-ben a következőképp írt le egy fuvolás csábítási kísérletet ToUagi Jónás mint házas c. novellájában az általa elindított és szerkesztett, zenei betéteket - Carl Angelus Winkhler, Tsukly Mihály Beutler Ferenc stb. - közreadó Aurora c. irodalmi lapjában: „Elhallgatván szóval, síppal kezdettek ostromolni - oUy keserves olly andalogtató nótát fúvtak, hogy szinte magam is megindultam, de attól tartván: nehogy e' kártékony hangok még Rózát is átalcsalják a' fonó kalákából, ... csak az ablaktáblát kívántam bezárni...."i^ E kis korhű részlet után nézzük tovább, milyen hangszereket kedvelt még az arisztokrácia. Fáy Antal hegedült (mestere előbb a sárospataki cigányprímás, majd pataki diák korában Lavotta volt), csakúgy, mint Sztáray Mihály, Kemény Józsefit és az idősebb Kisfaludy költő testvér, Sándor.^o Még postillon használatáról is van tudomásunk. , A' postasipot igen szeretem hallani, ha jól tudja valaki fújni, mint p.o. gróf Festetics Leo ur ő méltóságátul még 1830-ban hallottam néhai Kemmiczer Károly úr szállásán egy keringőt fújni, már azt mondhatom remek volt, de a' Postillionok többnyire hamissan fújnak, és alig találkozik egy kettő, ki csak tűrhetően fújj."21 A fuvolán kívül Kisfaludy Károly is játszott egy, a korban népszerű, de egyébként ritka hangszeren, a csákányon. (Ez játékmódját tekintve lényegében nem különbözött a fuvolától.) A hagyomány szerint saját dallamot is szerzett egyik költeményéhez, a fentebb említett Aurorában pedig 14 zenedarabot adott közre. A hazai arisztokrácia és a külföldi zenészek viszonyára visszatérve: jól ismertek Beethoven és Schubert magyarországi kapcsolatai - hogy csak a nagy mesterekről, illetve a világi muzsikusokról beszéljünk. Hiszen a városokban - elsősorban 86
