Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)
Tanulmányok - Tari Lujza: Kisfaludy Károly korának zenéje verseinek kortárs megzenésítései alapján
TARI LUJZA KISF ALUDY KAROLY KOMNAK ZEMEJE ... az egyház szolgálatában, a dómok zenekaraiban - főként, külföldi valamint tanult magyarországi német muzsikusok működtek Kisfaludy Károly korában.22 Ugyanazon jeles zenészek részben világi szolgálatban is szerepelnek (pl. városi toronyzenészek), illetve mint zeneszerzők, világi zenét is komponálnak. Székesegyházi zenészek esetenként kocsmákban és bálházakban is muzsikáltak, bár e helyeken elsősorban cigányzenészek, ritkábban alkalmilag katonazenészek játszottak.23 Batthyányi József hegcegprímás zenekarát pl. Anton Zimmermann24 vezette, kinek jeles első hegedűse, Joseph Zistler az ifjú Lavotta Jánost tanította hegedülni.^s Nagy valószínűséggel Zimmermann szerzeménye az a 12 Zingaresi,^^ mely a kor legdivatosabb világi magyar muzsikájának ismeretéről tanúskodik. Nem ő az első, aki misék, kantáták, vonósnégyesek, dalok mellett idegen muzsikusként magyar zenét komponál, amely ebben az időben már elsősorban a verbunkos stílust jelenti. A pesti Belvárosi templom bécsi klasszikus stílusban, jó ízléssel és nagy tudással komponáló német származású régens chori-ja, Joseph Bengraf,^^ 1784-ben székely huszárok álarcosbáljára szerzett és adott ki 12 Ballet Hongrois-t, melyet a magyar zenetörténet az első nyomtatásban megjelent stilizált magyaros tánckompozícióként tart számon.28 A zeneszerzőként is jeles Kisfaludy Sándor egyik kompozícióját is egy nálunk működött idegen muzsikus figyelmének, József nádor udvari zenészének köszönhetjük. Az Ungarischer Insurrections Marche-ot, ezt az eredetileg fortepianora írt művet a Pozsonyban működött Georg Druschetzky29 hangszerelte zenekarra 1809. március 29-én, s a kottán becsületesen föltüntette Kisfaludy Sándornak, az eredeti komponistának a nevét.^o Druschetzky, Franz Novomy és több más (pl. a XIX. század elején a pesti plébániák szolgálatában álló) muzsikus neve jelzi, hogy a németeken kívül általában cseh zenészek működtek nálunk. Csermák Antal, a verbunkos zene első korszaka virtuóz „triász"-ának egyike is cseh (vagy morva) muzsikus volt. Csermák az 1790-es években Bécsből került Magyarországra. A verbunkos - mint egy-egy apró stíluseleme külön-külön mutatja - valószínűleg hosszú ideje formálódott már, előtérbe kerülése és első kiteljesedése azonban éppen Kisfaludy Károly korára esik. Ez az új magyar tánczenestílus a XVIII. század utolsó harmadában alakult ki. Létrejöttéhez, hangszeres apparátusának megállapodásához a bécsi zene megismerése is hozzájárult: a jellemző 16 ütemes periódus megegyezik a klasszikus táncokéval. A játszó együttes hasonló a késő barokk-kora klasszikus vonószenekarhoz, majd megállapodik egy hegedűkből, bőgőből, cimbalomból és klarinétból álló apparátusban.^i A zene újszerűsége a külföld érdeklődését is felkelti a magyar zene iránt. A sokféle névvel (pl. Lassú, Magyar, Régi magyar nóta stb.) ismert magyar zenéket pedig hamarosan összefoglaló névvel kezdik megnevezni, leginkább verbunknak, verbunkosnak. A verbunkos stílus még a katonazenekari repertoárt is áthatja, mint azt Kisfaludy Sándor említett indulója is mutatja. A verbunkos zene előadói cigányzenészek, akik szórakoztatói, de esetenként tanítói is voltak a nemesi kúriák zenekedvelő nemeseinek. A rézfúvós hangszereket is használó, letűnőben lévő régi világról és az új korba átmenő, megváltozó32 világról aligha lehetne jobb képet festeni, mint tette a zenére is figyelő Kisfaludy Károly. A fentebb idézett Tollagi Jónásban nyugati divatú táncot írt le. A történet szerint Tollagi egy álarcosbálban vett részt: „A' muzsika megzendült. Tudod barátom! én a' magyart nem rosszul járom, de az ilyen idegenhez nem értek, ez pedig ollyan külföldi táncz volt. Össze, viszsza forogtak benne, nem tudtam mint szokták, azért is egyik erre, másik arra tolt. 87
