Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)

Tanulmányok - Szvoboda Dománszky Gabriella: Kisfaludy Károly az első magyar romantikus festő

SZVOBQDA DOMANSZKY GABRIELLA KISFALUDY KAROLY AZ ELSŐ MAGYAR ROMANTIKUS FESTŐ a fehérekkel kiemelt fények futtatása, a gondos és kemény körvonalrajz Caucig sajátossága. A harmadik ekkori lap, a Lehel kürtje^^ a legizgalmasabb, ez már magyar történeti téma. A korai rajzok nem mellékes sajátja a témaválasztás, mert már ekkor jelzik, hogy Kisfaludynak kiváló érzéke van a magával ragadó, megrázó szituációk megtalálásához. Festőnk 1815-ben Itáhába ment, ahonnan csak egy év múlva tért vissza Bécsbe. Életrajzírói megegyeznek abban, hogy mind Bécsben, mind Itáliában rengeteget dolgozott, hisz a festés és rajzolás volt fő megélhetése. Vayerné szerint szegényes keresetét képek közvetítésével, kereskedéssel is kiegészítette, ennek igazolására több esetet is idéz. Igen figyelemreméltó mozzanat, hogy Kisfaludy megélt művészi munkájából, sőt módja volt régi képeket is vásárolni. Sajnos ezekből az évekből, itáliai munkáiból semmi sem ismert. Nem ő az egyetlen ilyen a magyarok között, még a nála nagyobb nevek itteni képei is nyom nélkül enyésztek el, így pl. Schoefft Ágoston (1809-1888), Kozina Sándor (1801-1873), Alconiere Tivadar (1797-1865) életműve sem lesz sohasem teljes itáliai munkáik hiányában. Itáhát ekkor nagyszámú nemzetközi művészgárda lepi el, tanulási programmal, és hozzák magukkal az új divatok eleven hatását. Nagyban terjed a népi életképek divatja, a nép festői ábrázolása. Kisfaludy életművében is megjelenik e téma, ő az első nálunk, aki festői módon ábrázol cigányokat, koldusokat, betyárokat. Előképei ugyan a németalföldre vezetnek, de a gesztus itáliai. A fiatal mester visszatérése után, az 1816-os akadémiai tárlat ismét új képet mutat. Ekkor indul az osztrák nemzeti romantika, a formálódó birodalmi patriotizmus szellemében. Itt jelentkezett Kari Russ (1779-1843) első történelmi képeivel a Habsburg ház múltjából, itt léptek fel a nazarénus festők, köztük Ferdinand Olivier (1791-1859), Ludwig (1788-1853) és Julius Schnorr von Carolsfeld (1794-1872). Továbbá Johann Ender (1793-1854) és Franz Stöber (1795-1858) is kiállított, továbbá a Höfel fivérek, Johann Nepomuk (1786-1864) és Blasius (1792-1863) valamint hazánkfia, Hesz János Mihály (1768-1833 u.) is. A későbbiekben mindegyikkel lesz kapcsolata szerkesztőként, az Aurora illusztrátorai között jobbára ezek a nevek bukkannak fel. Kisfaludy, mint ismeretes, 1816 nyarán az akadémiai kiállítás bezárása után elhagyta Bécset, és egy pozsonyi kitérővel Pestre jött. Élete - akárcsak művei ekkor Pestre hozták az igazi romantikát, mert micsoda megrázó jelenet lehetett, mikor zord atyja kitagadta, és a küszöbe előtt térdelve zokogó, tékozló fiút látni sem akarta - nem csoda, hogy pesti életmódja modellje lett Jókainak, mint sokszor megírták, az Eppur si muove Jenőy Kálmánja egészen Kisfaludyt formázza.^o De a számunkra legfontosabb közlés, hogy hazatérése után is sokat és gyorsan festett, leggyakrabban kis tájképeket. Sok évtizedes lappangás után került elő ebből az időszakból egy fontos mű, amely jól tükrözi vonzalmait. A romantikus festészet elementáris hatására alkotta François P. Gérard (1770-1837) nagysikerű francia történelmi festő műve után készült Osszián c. kompozícióját.^i A kép immár három évtizede a MNG birtokában van ajándékképp, történetét Jávor Anna dolgozta fel.32 Tőle tudni, hogy az Osszián kép másolása igen divatos volt, maga Gerard is több replikát készített (az eredeti elpusztult), és Bécsben Füger is másolta. Az Ossian-jelenséggel Kisfaludy már otthon találkozhatott, Kazincy körében, vagy láthatta Donát János (1744-1830) Ossian-másolatát, (lappang) amelyet Wesselényi Miklós rendelt tőle. Ez Kazinczy közlése szerint metszetről készült. (Lenormand, 1806.).33 Bánóczi így írja le a képet, amit az egyik legjobb Kisfaludy műnek tart: „...itt 73