Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)

Tanulmányok - Fried István: Kisfaludy Károly „irodalompolitiká”-ja

FRIED ISTVÁN KISFALUDY KAROLY JR0DA1.0MP0LITÍKA"--JA 1. kép Axmann József-Blaschke János: Az Aurora címlapja 1822. vonni, hanem Széchenyi István idevonatkozó munkásságát beleértve (amelyben Kisfaludy Károlynak szintén szerep jutott volna) Kazinczy és irodalomszervezése végképpen hősi korszakként múlttá nemesedik, hogy átadja a helyét Kisfaludy Károly irodalomszervezési elképzeléseinek. Valójában ezt igyekezett Toldy Ferenc érzékeltetni akkor, amikor megjelenítette „irodalmi társasköreinket", a mulatozó, lakomázó Vitkovics-társaságtól a Kisfaludy Károly szervezte „önképzőkörig", mindenképpen a váltást hangsúlyozandó, nem kevésbé azt az igencsak céltudatos törekvést az önkanonizációra, az irodalmi vezérszerep elismertetésére. Ebben a folyamatban alakul Kisfaludy Károly munkássága, műfaj-létesítő igyekezete, a (magyar irodalomban) újszerű tematika és módszertan népszerűsítésére. Az Aurora olyan csoportképzőnek bizon5ailt, amelybe a régebbi elgondolás régebbiként integrálódhat, fokozatosan a marginalitásba kényszerítve, az újabb meg legitimálódhat, anélkül, hogy vitára lenne késztetve. Kisfaludy Aurora/a elfogadtatta a romantikus nézőpont jogosultságát, egyben azt az új műfaji rendet is, amely a magyar irodalmi kánont újragondolni segítette. Ami Kazinczyhoz fűződő, lassan-lassan elhidegülő viszonyát illeti, arra nézve érdemes a jól ismert adatok előszámlálása. Kisfaludy Kazinczynál előbb jelentkezett, majd felajánlotta, hogy egy készülő drámáját a széphalmi mesternek ajánlja.^^ Csakhogy ez a dráma sosem készült el, s ennek két oka lehetett. Túlságosan kézenfekvőnek tetszhet annak kijelentése, hogy időközben meggondolta magát, nem kívánta a letűnő irodalmi „vezér" pozícióját erősítem, hiszen e vezérségre maga pályázott. Ennél bonyolultabb (és valószínűbb) annak feltételezése, hogy olyan drámát nem szándékozott már írni, amelyet problémamentesen Kazinczynak ajánlhat. Azaz változó drámafelfogása visszatartotta a klasszicista ízlés maradéktalan érvényesítésétől; a meg nem valósult dráma elmaradt ajánlása egy rövid ideig tartó alkotói korszak lezárása, múltba utasítása, felszabadulás egy terhessé vált kötelezettség alól, az egykori összirodalmi apa uralmának megdöntési kísérlete. Kazinczy utóvédharcaira (Igaz Sámuel, Kovacsóczy elismerő támogatása a magyar romantika szerzőivel szemben) Kisfaludy egy levélben s egy epigrammában reagált a maga módján; Kazinczy kedvelt műfaját a magáévá téve, a Tövisek és virágok „esztétikai epigrammái"-hoz hasonló xénia-„hadjárattar' válaszolt: a kutatás szerint Kisfaludynak már kezébe került Goethe és Schiller xéniáinak gyűjteménye, ^^ míg Kazinczy elszórt híradásokra, néhány darabra támaszkodhatott csak. Az ismét csak megjegyzendő, hogy Kisfaludy irodalmi/esztétikai epigrammái a Kazinczy-kort a Vörösmarty-korral kötik össze, kevésbé „blickfangosan" szólva, Kazinczy antikizáló, Martialistól és a görög antológiától ihletett, nem egyszer átideologizált, több ízben szatirikus erejű hétnyolcsorosait Kisfaludy Károly a napi irodalmi problémák megítélése céljából gondolta újra, 12 az elvonatkoztatástól és általánosítástól többnyire tartózkodván célirányosabbá 11