Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Géber József: Boldogasszony csipkéje, avagy a ménfőcsanaki málnatermesztés százhúsz év, II. rész

ARRABONA 2005. 43/1. TANULMÁNYOK tervekkel"

3 70 vagonra tudtak emelni, nem volt elegendő. A raktározási és feldolgozási gondok miatt 1967-ben egy új, 1000 vagonos üzemrész épült, hogy ki tudják elégíteni a megnövekedett igényeket.

4 Természetesen az üzemben nemcsak málnát dolgoztak fel, mellette epret, meggyet stb., zöldségféléket, valamint félkész élelmiszereket, húsokat. A megfelelő szállítókapacitással rendelkező felvásárlók (MÉK, ÁFÉSZ, Földműves Szövetkezet, konzervgyárak felvásárlói stb.) együtt bonyolították a felvásárlást, egymásnak adták tovább a friss árut. A vidéken az 1959-1970 körüli időszak jelenti a fénykort, ekkor a legnagyobb a területi kiterjedtség, és a kereskedelmi értékesítés is összhangban van a megtermett málna mennyiségével. Később sok probléma borzolja a termelők kedélyeit (ládahiány), és a felelőtlenül kezelt, rontott minőségű áru ellehetetlenít nagyon sok export-piaci lehetőséget. Mindenki csak jól akar járni, de a málna nem hígítható végtelenségig, és mire a termelőtől a feldolgozóhoz kerül, a fokoló nem tudja azt a híres jó minőséget mutatni, ami még az elindulás pillanatában jellemezte a hegy „piros aranyát". A települések felsorolásával együtt az időbeli elterjedést is bemutatom a termőtájon. A Győr-vidéki málnatermesztő tájhoz tartoznak az 1959-évi gyümölcsfa-összeírás adatai alapján a következő települések: Ménfőcsanak, Kisbarát, Nagybarát, Nyúl, Tényő, Győrszemere, Sokorópátka, Écs, Gyömöre, Gyarmat, Felpéc, Kajárpéc és Szerecsen. Az 1930. évi népszámlálás népsűrűségi kimutatásában a szőlőhegyi településrészszel rendelkező falvakban a népesség a hegyben koncentrálódik, mely alapul szolgált a szőlőtermesztést felváltó, kézimunkát igénylő, intenzív bogyósgyümölcs-, és kertkultúrák kialakulásához. (1. táblázat) Az időbeli elterjedést és a termelés alakulását a vízbe dobolt kő hullámverésének példája világítja meg legjobban, mert a kiindulási pontokon mára visszaesett a termelés (elült a hullámverés), míg a távolabbi, termesztés szempontjából fiatal falvakban még erőteljes termesztés folyik (fodrozódik a víz).

5 Az 1930. évi népszámlálás alapján a népsűrűség sokoróaljai községekben és hegyközségekben Hely Népsűrűség km

2-ként Hely 1930 végén Csanakfalu 142,8 Csanakhegy 640,5 Kisbarátfalu 61,8 Kisbaráthegy 422,3 Nagybarátfalu 54,8 Nagybaráthegy 290,4 Nyulfalu 39 Nyulhegy 437,5 Nagyécsfalu 82,4 Nagyácshegy 338,8 Pázdmándfalu 60 Pázdmándhegy 234,7 Tényőfalu 55,7 Tényőhegy 268,2 1. táblázat Forrás: Az 1930. évi népszámlálás 1. rész Demográfiai adatok Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 83. Köt. Bp. 1932. 96