Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Géber József: Boldogasszony csipkéje, avagy a ménfőcsanaki málnatermesztés százhúsz év, II. rész

GÉBER JÓZSEF MÁLNA TERMESZTÉS GYŐR-MÉNFŐCSANAKON II. RÉSZ Földrajzi adottságok A Sokorói dombság leghosszabb, Csanak-Ravazdi dombvonulatának északi végén, a Hegyorrnál van Ménfőcsanak. Győrtől ma már csak négy kilométerre, a 83-as pápai országút, és az Ml-es autópálya mellett fekszik. Területe az önállóság idején: 2498 kh és 230 Döl volt. A már említett hegyvonulat utolsó és legkinyúlóbb részeinek peremén, és részben hosszanti völgyeiben található településünk. A határ észak-északkeleti és keleti területei jó öntésterületek, de a holt Rába felé lépcsőzetes, homokbuckás, mára részben beépített területek a hegyekről lefutó víz törmelékkúpjainak tekinthetők. A falu nyugati határrészén az öntéstalajon kívül a sötét és világos homok váltakozik. A déli-délkeleti részek, a hegyek leginkább vályoggal és agyaggal borított területek. (Németh 1958. 5.) Talaja az agyagbemosódásos barna erdőtalaj típusába tartozik, fizikai tulajdonságai szerint homokos-vályog, néhol agyag jellemzi. A hegy és a teraszos homoktalajok jó tulajdonsága az is, hogy a talaj hamar felmelegszik, amit a növényzet korai virágzása bizonyít. A község északi határát képezte az Öreg-Rába medre „Super fluvio Baba"

6 melyet a XIX. században belé vezetett Marcal folyó miatt ma Marcalnak, Holt-Marcalnak, Döglött-Marcalnak neveznek. A folyószabályozások után a Rába-meder mintegy 500 méterre került a falu határától. Időszakos vízfolyássá váltak a Sokoró völgyeiben végigfutó erek, ilyen a nyugati oldalon lévő Sós-ér, és a keleti oldalon futó Kis-Pándzsa-ér. A valamikori vizes rétek, mocsaras területek is kiszáradtak, a réti vizes területeket alagcsöveztek, így megfelelő élőhely hiányában a gólyák is elhagyták a települést. A szántóföldi és belterületi kertek is egyre fogynak, mert Észak-keletre a Győr felőli szántóterületeket az Ml autópálya és a 83-as Pápai út mellé települt bevásárlóközpontok, és egyéb tervezett létesítmények foglalják el. A település megnövelt belterületén, pedig az új házhelyek, úgy a hegyi, mint a sík területeken foglalnak el újabb és újabb termőterületeket.

7 Az éghajlati viszonyokat a következő adatok jellemzik: Az évi átlagos hőmérséklet: 10,7 °C min.: -30 °C, max.: +38,8 °C Az uralkodó szélirány Északnyugati A csapadék évi átlagos mennyisége: 600 mm csapadékos napok száma: 128 havas napok száma: 21

8 Társadalmi-gazdasági változások az elmúlt századokban Az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően a rendeződő birtokviszonyok a falusi társadalom különböző rétegeit hozták létre. Fontos megjegyezni, hogy a tizenkilencedik század utolsó negyedétől a Győrhöz közeli falvakból egyre többen keresnek időszakosan vagy folyamatosan munkát a győri gyárakban (Gyufagyár, Biscuitgyár, Olajgyár stb.). Többségük a korábbi szőlőműves (zsellér) rétegből került ki. Az időszakos, de mégis biztos gyári fizetés mellett a „kenyérit" mindenki meglévő kis földjén, vagy az uradalmakban részes aratóként kereste meg. A XIX. század végén a három faluban folyamatosan gyarapodó, polgárosuló népesség lakott, akik napi kapcsolatban voltak a rohamosan fejlődő Győrrel. (2. táblázat) A városi fogyasztás igényeit jobban megismerték, felmérték és nagy létszámú családjuk segítségével, a táji 97