Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Géber József: Boldogasszony csipkéje, avagy a ménfőcsanaki málnatermesztés százhúsz év, II. rész

GÉBER JÓZSEF MÁLNA TERMESZTÉS GYŐR-MÉNFŐCSANAKON II. RÉSZ Géber József BOLDOGASSZONY CSIPKÉJE, AVAGY A MÉNFŐCSANAKI MÁLNATERMESZTÉS SZÁZHÚSZ ÉVE II.RÉSZ A győri málnatermő körzet kialakulása (1. kép) Magyarország két legjelentősebb málnatermesztő tája a győri és börzsönyvidéki,

1 nagyvárosi ellátókörzetekben alakultak ki. Számos kisebb jelentőségű terület van országszerte, Debrecen környékén, a Nyírségben, Vas és Zala megyékben stb. A győri körzet lényegében a Pannonhalmi, vagyis Sokorói dombság három dombvonulatból és két keresztvölgyből álló vidékét foglalja magába. Tehát legrégebbi málnatermesztő tájunk a Sokoró

2 dombjain alakult ki, és az ország második legnagyobb málnatermő körzete. A dombok, mint egy kéz ujjai nyúlnak be a Kisalföld síkjába. Csanak és Kisbarát az a két falu, ahol elkezdődött a termesztés az 1880-as években. Innen terjedt szét a málnatermesztés sugár-irányban a vidék falvaiban, mint a felhők résein előbukkanó nap sugárnyalábja, mely egy adott sávra veti fényét. A fejezetcímben is jelzett „győri" elnevezést azért lehet használni, mert a város közelsége és az értékesítési lehetőségek kiteljesedése együttesen járultak hozzá a málnatermesztés nagyarányú fejlődéséhez a vidéken. Mindehhez kellettek azonban a természeti, földrajzi adottságok is, melyek a málnanövény vegetációjának kedveznek. A háború után terjedt ki igazából a vidék málnatermesztése, nagy szerepe volt ebben az 1953-ban létesült hűtőháznak. A 20-30 vagonos kapacitás, amit „pontos és szigorú raktározási 1. kép Málnatermő vidékek Forrás: Az 1959 évi gyümölcsfa összeírás községi adatai. KSH. Budapest 1951. (A reprodukciót Géber József készítette) 95