Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra

ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK míg az állatcsont-anyagot feldolgozó kutató, Takács István szerint karóra tűzve állt az objektum mellett

98 (bár nem utal rá, de hasonló elképzelése volt a későközépkori Szentkirály falu 4. telkén feltárt 1. gödöról betöltéséből előkerült lókoponyákkal kapcsolatban is. Ezt a kérdést részletesebben ott tárgyaljuk.) Ujabb értelmezések megkérdőjelezték Ete korai, X-XI. századi fázisához köthető 1935/3. objektum ház voltát is, a tüzelőberendezés hiánya miatt." Elképzelhető, hogy itt is egy kisebb gödörólról van szó. Bár nem faluásatáson került elő, de jellegét tekintve ide kívánkozik a lébényi apátság gazdasági udvarán megkutatott III./20. objektum bemutatása. A nagy méretű téglalap alakú gödröt csak részlegesen sikerült feltárni, 217x267 cm-es szakasza esett az ásatási felületre. Mélysége a középkori járószinttől -80 cm volt, Ny-i oldalának kiképzése lejtős. Szürkés, agyagos összetételű betöltéséből patkók, lóvakaró, jászolszeg is előkerült. Értelmezésünk szerint az objektum gödöristálló lehetett.

100 A felsorolt anyag inkább csak jelzésszerűen utal a gödörólak elkülönítési lehetőségeire, nem teljes összefoglalása a feltárt objektumoknak. Ennek oka az a már többször hangsúlyozott tény, hogy az állattartó objektumok interpretációja nem kapott megfelelő hangsúlyt sem az ásatásokon, sem a feldolgozásokban, pedig a falusi kultúra tanulmányozása e téma teljes hanyagolásával alapvetően téves végkövetkeztetésekhez vezet. Gödörólak a középkori falvainkban Bár a későközépkori falvak régészeti kutatása nem olyan intenzív, mint az Árpád-kori falvaké, ám a róluk alkotott kép, köszönhetően az írott adatoknak illetve a stabilabb falusi építményeknek, teljesebb.

101 A korszakra jellemző változás, az extenzív állattartás fokozatos „szelídülése"

102 a régészeti ásatásokon nehezen kimutatható, hiszen ez a legnagyobb számban tartott állatok (marhák) esetében nem jelent élesen kimutatható különbséget a korábbiakhoz képest.

103 A fokozott figyelem miatt azonban későközépkorból több, ásatásokon felismert, és publikált gödörólat is ismerünk: Négyszállás jász településről Selmeczi László két gödörólat közölt, ám az objektumok leírása szűkszavú: l,5x2,5m alapterületű, rövidebb oldalon lejtősbejárattal készített építmények voltak. Az egyik gödörólról közölt alaprajz leginkább a dunaújvárosi XII/XIII. századi falu 5. objektumának alaprajzával vethető össze, bár annak az alapterülete lényegesen nagyobb (3,0x2,6 m) volt. Ugyanitt említ Selmeczi László orgondaszentmiklósi ásatásáról is két gödörólat, ám ezek pontos adatait nem közli. Feltehetően az I. sz. telek D objektumáról és a II. sz. telek B objektumáról van szó, amelyek teljes feltárására a kedvezőtlen ásatási feltételek miatt nem kerülhetett sor.

104 Szentkirály kun falu feltárásán ugyancsak két gödöról került feltárásra. A továbbiakban ezt a két objektumot mutatom be, szemléltetve velük a gödörólak kutatásának lehetőségeit, módszereit, illetve az eredmények értékelhetőségét. A szentkirályi gödörólak Szentkirály 21 éves régészeti kutatása során (1969-90. között, kisebb megszakításokkal) Pálóczi Horváth András vezetésével 25 lakóházat, és összesen mintegy 300 telepobjektumot tártak fel teljesen vagy részlegesen.

105 A feltárt objektumok 46