Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra

ÁSZT ÁGNES GÖDÖRÓLAK A KÖZÉPKORI MAGYAR FALVAKBAN, ... nagy száma mellett témánk szempontjából is alapvető fontosságú, hogy a hagyományos régészeti módszerek mellett jól érvényesültek a környezetrégészeti elvek is,

106 fontos megfigyelésekkel gazdagítva a falu ökológiai viszonyairól alkotott képet. A 4/a telek, 1. gazdasági objektum (1-2. kép.) A település tengelyében fekvő 4. telek 1979-80-ban mintegy 1750 m

2-en lett megkutatva, illetve 850 m

2-en megásva.

107 A 4. és 4a. ház feltárása után a telek közepén, a házra merőlegesen egy 25 m hosszú kutatóárkot (22. kutatóárok) húztak, amely vágta az 1. gödörólat. Megkutatására két oldalt szabályos szelvényeket nyitottak (XXIV. és XXV. szelvények). Ekkor rajzolódott ki egészében az objektum, amely szabálytalan ovális alakú 4,10x5,30 m alapterületű, és a lakóház felőli oldalán félkörívesen cölöplyukak övezik. Az objektumról, illetve a 4. telek gazdasági udvarának szerkezetéről már megjelent egy előzetes közlemény,

108 újbóli bemutatását az azóta megtörtént részletes anyagfeldolgozás indokolja, illetve az, hogy a publikációt követően, az utolsó ásatási szezonban (1990) új gödöról (32. objektum) került elő, amit szintén feldolgoztunk, így összehasonlításuk mindenképp új adatokat illetve új szempontokat eredményezhet. Az 1979-80. években feltárt gödöról funkciójának meghatározását a háromszori tapasztásfelületen (15., 12., 7. rétegek) megfigyelt zsíros, fekete, szerves anyaggal telített rétegek (13., 11., 6. rétegek) segítették, illetve ezeken a rétegeken az újabb tapasztás előtt elterített homokos, homokos-agyagos, homokos-iszapos rétegek (14., 5., 4. rétegek) ismétlődése. A beltöltődés jellege a másodlagos felhasználás (szemétgödör) jellegre utal, és egyben arra figyelmeztet, hogy az objektum és a betöltődése funkcionálisan elkülönülhet. Az állattartó objektumok esetén tehát nem feltétlen az állattartó eszközök jelzik az objektumot,

109 hanem sokkal inkább a szerves anyag feldúsulása. Erre is szolgáltatott bizonyítékot a szentkirályi 1. gödöról feltárása, a szerves, trágyás rétegeken túlmenően az 1. tapasztás (15. réteg) felületén egy összeszáradt, megkövült disznóürülék (koprolit) darabja került elő.

110 Ennek részletes kémiai-biológiai elemzése az állat táplálkozására, és fajtájára adna pontosabb adatot. Az objektum kialakítása (teknős forma), taposott, illetve szerves rétegei, valamint a környező karólyukakból kiszerkeszthető tetőzet együttes megléte vezette az ásatót arra, hogy kizárja a lehetséges funkciók közül a lakóépítményt, a munkagödröt és a terménytárolást, és néprajzi analógiák felhasználásával disznófiaztató kutricának vagy teleltető gödörólnak határozza meg a feltárt építményt.

111 Korának meghatározása, illetve a két, a telek elülső részében feltárt házhoz való viszonya a betöltésében talált leletek terminus ante quem elemzésével történt meg. Ez az elemzés kronológiailag igazolta, hogy az objektum használati ideje a korai házhoz (4/a) kötődik, hiszen a leletanyagban a XV/XVI. századi horizont a domináns, és csak a legfelső rétegekben jelenik meg a XVI. század végéhez - XVII. század elejéhez köthető kerámia. A betöltődés jellemzője, hogy rendkívül kevés kiegészíthető edény került elő, a még használható edényeket javították (erre némely kerámiadarab átfúrása is utal), továbbhasználták, illetve másodlagosan használták részeiket (pl. kemencetapasztás). A leletanyag zöme kerámia (88,2 %), emellett vasleletek (kések, sarló, pántok, szegek) fordulnak elő. Falusi lelőhelyek jellemzőjeként csak l-l darab bronz illetve üvegtárggyal számolhatunk. A betöltés állatcsont-anyagát Takács István publikálta. 47