Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Tanulmányok - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra
Á SZT ÁGNES GÖDÖRÓLAK A KÖZ ÉPKORI MAGYAR. FALVAKBAN., ... Gödörólat (vagy gödöristállót) tárt fel Takács Miklós Lébény-Bille dombon. Az ásató régész a X-XI. századi falu 45. objektumát a kemence illetve tüzelőhely hiánya és a téglalap alapú építmény alapterületének szokatlan mérete miatt (kb. 4,4x3,1 m - az alaprajzból leolvasva) határozta meg gödörólnak és állította párhuzamba a kardoskúti istállóval. Értékelésénél felveti a gondolatot, hogy ennek az objektumnak az elemzését a cölöplyuk nélküli házakéval együtt lenne érdemes elvégezni. 78 Hasonló szerkezetű, tűzhely nélküli, ágasfás-szelemenes tetőmegoldású építmény volt a 101. objektum is. Sajnos azonban ezen objektumok betöltését nem mutatja be Takács Miklós, meghatározó szempontjai a szokatlan méret és a tüzelő hiánya. Feltételesen istállónak határozta meg Bóna István a dunaújvárosi telep Árpád-kori objektumai közül a 8. objektumot. Az enyhén földbemélyített (pontos mélységadat a gépi nyesés, illetve a rossz ásatási körülmények miatt nem ismert) objektum 350x290 cm alapterületű szabálytalan téglalap volt, tűzhelyet nem találtak benne. Az interpretációnál meghatározó szempont volt az építmény stabilitását jellemző feltűnően mélyre ásott cölöplyukak megléte, s különösen a DNyi sarokban feltárt cölöplyukcsoport, amit Bóna István az állatok kikötésével, illetve óvatosan a jászollal magyarázott. 79 Az avar falu feltárása mellett az Árpád-kori objektumok kevésbé jelentősek, a publikációban sem kapnak nagyobb figyelmet, illetve nem jelent meg róluk önálló tanulmány, amit Horváth Béla készített volna el. 80 Az ásató még két XII/XIII. századi építményt határozott meg gazdasági rendeltetésű objektumnak, és szűk szavú leírása szerint ezek sem lehettek műhelyek vagy terménytárolók. Leletszegénységük, erősen döngölt padlójuk, méretük és szerkezetük alapján úgy gondolom, nem zárható ki, hogy ezek is állattartó épületek, ólak vagy istállók voltak. Az 1. objektum 285x250 cm alapterületű tűzhely nélküli, szelemenes tetőzetű épület volt, betöltéséből mindössze egy bográcsperem töredéke került elő. 81 Az 5. objektum 300x260 cm alapú, szintén tűzhely nélküli, szelemenes tetőszerkezetű építmény volt, kiemelten erősen döngölt padlóval, 80 cm széles bejárata meneteles kialakítású volt. 82 Az említetteken kívül a magyarországi szakirodalomban egyszer történik utalás gödörólakra. Laszlovszky József szintén a Méri István féle gondolatok szellemében utal arra, hogy a Tiszafüred-morotvaparti ásatások 83 némely objektumát állattartással lehet kapcsolatba hozni. Bár a gödöról szó nem szerepel a publikációjában, leírása (és szóbeli közlése) világosan mutatja az erre irányuló interpretációt. Az V. felület 5. objektuma 3,2x2 m alapú rézsűs kiképzésű, erősen taposott padlójú volt, és ehhez hasonló jellemzőket mutatott az V. felület 6. objektuma (2,4-2,5x1,8-1,9 m alapú), illetve az V. felület 11. objektuma (3,2x2,4-2,5 m alapú) is. 84 A gödörólak felismeréséhez jelentősen hozzájárult, hogy az ásató leírásában említi, az objektumok betöltése fekete, zsíros, kevert föld volt. Az ásatási körülményeket jellemzi, hogy gépi nyesés megbolygatta a középkori járószintet, illetve a tervezett nagyberuházás határideje feszített ütemű feltárást írt elő, ami mellett nem érvényesülhettek a legideálisabb ásatási módszerek. A továbbiakban olyan objektumokat mutatok be, amelyek szerkezetük alapján lehettek gödörólak, ám azokat az ásató régész vagy nem interpretálta vagy nem gödörólnak interpretálta. Szempontjaimat részben a Méri István által megfogalmazott elvekhez igazítottam (erősen döngölt padló, a lakóépületek jellemző berendezéseinek hiánya, műhelyhulladék hiánya), részben fontos jellemzőnek vettem, ha az ásató kihangsúlyozza az objektum feltűnően zsíros tapintású, fekete színű, szerves maradványokra (trágya) utaló betöltést, továbbá az egyszerű 43
