Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Tanulmányok - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra
ARRABONA 2005, 43/1. TANULMÁNYOK tüzelőberendezést sem tartottam kizáró tényezőnek. Bár nem meghatározó szempont, figyeltem arra, hogy az adott települések házainak formája és mérete milyen jellemzőket mutat, és elsősorban az ezektől eltérő objektumokat vizsgáltam. De még egyszer hangsúlyozom: nem szükségszerű, hogy az ólak kisebbek vagy lényegesen nagyobbak legyenek a lakóházaknál. Mivel az adataim csak a publikált ásatásokból származhatnak, amelyeknél a hangsúly nem ezeken az építményeken van, leírásuk, rajzaik, fotóik nem egyszer hiányosak, és nem áll módomban közvetlen bizonyítékot felmutatni, csak azokat az építményeket mutatom be, amelyek valamilyen szempontból jellemző típusát adják a gödörólaknak. Adataim szegénysége nem teszik lehetővé a tipizálást, ám úgy vélem ennél az objektumnál ez egyébként sem lenne célszerű, számos ismeretlen tényezővel kellene számolni, ami eleve torzítaná csoportosításunkat. Természetesen a tévedés lehetősége így is fennáll, ám úgy gondolom, hogy figyelembe véve egy-egy belső telek gazdasági épületei és lakóobjektumai közötti számarányt, ez a tévedés mindenképpen kisebb lesz, mint ami a jelenlegi szakirodalomból kiolvasható. Pintér László ballószögi ásatásán 85 (M5 autópálya, 91. lelőhely) többféle gazdasági rendeltetésű, szerves betöltésű objektum is előkerült. Ezek megvilágíthatnák, az Árpád-kori gazdasági udvarok sokszínűségét, célszerű kialakítású objektumai a differenciált belterjes állattartás igazolását jelenthetnék. 62. objektuma négyzetes kiképzésű, 3,7x3,04 m alapú volt, hasonló kiképzésű (és funkciójú) lehetett a 65. objektum is, amely valamivel kisebb alapterületű volt: 3,1x2,6 m. A 90. objektum kerek alapú volt, átmérője 220 cm, rézsűs szakasza is gödörólra utal. 123. objektuma ovális alapú volt, oldalai 4,08x2,96 m hosszúak. Az objektumok közös jellemzője az erősen döngölt padló, a kemence hiánya és a fekete betöltés. Leleteik terminus post quem datálják az objektumokat, amelyek másodlagosan szemétgödrök lehettek Az ásató a 62. és 65. objektumot tűzhely nélküli háznak tartja, a másik két objektumot nem tárgyalta cikkében részletesen. Ugyanennek az ásatási területnek egy másik szakaszán dolgozott V. Székely György, akinek a Hetényegyháza-Belsőnyír nevezetű lelőhelyén feltárt 88. objektumot (4,5x3,5 m) sorolnám a gödörólak közé a fent szempontok alapján. 86 Az ásató az „egyéb objektumok" között tárgyalja, és elképzelhetőnek tartja, hogy az állattartással függ össze. Jellemző kitétel az ásatások értékelésénél, hogy a „településen jelentős állattartás volt", ám sajnos az is jellemző, hogy ehhez a mondathoz nem kapcsolnak bizonyító objektumot. Ez történt Esztergom-Szentgyörgymező Árpád-kori falu ásatásának közelmúltban publikált kiértékelésekor 87 is, ahol a 72 bemutatott objektumok egyikét sem merte a feltáró régész, Lázár Sarolta még feltételesen sem az állattartással összekapcsolni. Figyelemre méltó, hogy a 7. ház (=XXII./1.) leírásánál 88 megjegyzi, a ház ÉNy-i oldalán, mintegy 70 cm széles, keményre taposott földpadlót lehetett megfigyelni, amelyen „szerves tartalmú fekete iszapréteg" volt. Mivel ez a réteg a házban máshol nem folytatódik, úgy gondolom, és ez tűnik ki az összesítő alaprajz vonatkozó részéből is, a ház egy korábbi épületet (istállót) vág. Az ásatásnak egy másik feltehetően állattartó objektuma volt a 26. gödör, amelynek feltűnő méretei (7,4x4,3 m) formája, a lakó- valamint a műhelyépületekre jellemző részletek hiánya egyaránt állattartásra utalnak. Csak másodlagos közlésből ismert Németh P. beregsurányi ásatásának egy -80 cm mély, 4x2 m alapterületű gödre, amelynek egyik oldala lejtős kiképzésű, alja pedig egyenetlenül taposott. A adatot publikáló Csiszár Árpád szerint a gödör 44
