Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Tanulmányok - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra
ARRABONA 2005. 43 / 1 TANULMÁNYOK Összefoglaló jelentéstartalommal bír helyenként az istálló szó. Vásárhelyen, a felszabadító háborúk után, a XVII/XVIII. század fordulójától a gazdasági telepek épületeinek összességét hívták istállónak. 17 Szintén nehezen értelmezhetők a következetlen szóhasználat miatt a fennmaradt középkori oklevelek vonatkozó részei. Az ól megfelelőjeként a latin szövegben a mandra és hara szavak mellett a stabulum-ot is használják ilyen értelemben, ez utóbbira a középkori latin-magyar szójegyzékek szolgáltatnak bizonyítékot (pl. 1395k.; 1448). Problémás a stabulum pecorum kifejezés (pl. 1507; 1510; 1511; 1514) értelmezése, hiszen a pecus /pecoris, n/ latin szó egyaránt jelent szarvasmarhát és aprómarhát (juh, kecske, disznó), 18 a középkori szövegrészlet nehezen visszaadható, különösen, ha szem előtt tartjuk, hogy a bemutatott oklevelek egyikében sem központi kérdés az állattartó létesítmények bemutatása. Beillesztett magyar nyelvű formában, vulgariter kitétellel, korán felbukkan az ól 19 kifejezés: 1208-ban, majd 1359-ben olvashatunk a yuholnevű prediumról, 1211ben Boreuohl, 20 1297-ben Luoul nevű földről, határjárásnál 1307-ben Gyznouolfeu-rő\, illetve 1383-ban Tykolfeldeu possesio-ról. Latinul először egy 1121-ből való oklevélben szerepel a stabulum porcorum (sertésól) kifejezés. Az istálló előfordulása oklevelekben latinul következetesebbnek tűnik, hiszen mindig csak a stabulum kifejezést használják ezzel kapcsolatban, de figyelemmel kell lennünk arra, hogy a stabulum szó jelentése több mint istálló, ezzel jelölték az ólat és a csűrt is. Elbeszélő forrásban az istálló először Szent Gellért 1145 körül keletkezett, de csak XIV. századi, interpolált átiratban fennmaradt Nagyobb Legendájában tűnik fel, Ajtony hatalmának bemutatásánál. Ajtony úr gazdagságát többek között így szemlélteti a legenda írója: Equorum etiam indomitorum multitudinem habebat innumerabilem, exceptis hiis, quospastores in domibus sub custodia servabant. 21 Szó szerinti fordításban: Nem házakban tartott lovai pedig megszámlálhatatlan sokaságban voltak, azokon kívül, melyeket házakban őriztek a pásztorok. Szabó Ferenc fordításában: Szilaj paripája számtalan sok volt, nem is számítva azokat, amelyeket istállókban őriztek csikósai. 22 Hasonló értelemben fordította le az idézett legendarészietet Györffy István is, bár ő az állatok őrzésének helyét az archaikusabbnak tűnő ól kifejezéssel adta vissza: Szilaj lovakból megszámlálhatatlan ménese vala, azokon kívül, amelyeket a lovászok ólakban tartanak és őriznek vala. 23 így fordítja a forrást Borzsák Endre is: Ajtony fejedelemnek temérdek szilaj lova volt, azokon kívül, amelyeket a lovászok ólakban tartottak." 24 A forrással kapcsolatos alapvető probléma, hogy az istálló (vagy ól) szót a latin szövegben az in domibus kifejezés jelöli, ami szó szerint házakban jelentésű. Kérdéses, hogy a (ismeretlen) legendaíró arra utal, hogy ténylegesen házakban tartották az állatokat, mint a német területeken, vagy esetleg ő onnan származott, ezért használta ezt a kifejezést. Régészeti anyagban ez Magyarországon sehol sem kimutatható, a néprajzi kutatások is hangsúlyozzák, hogy a magyar lakóház és az állattartó létesítmények nem voltak soha egy fedél alatt, 25 illetve ahol ez kimutatható (Felvidék, Kisalföld, Dunántúl egy része), 26 idegen betelepedéssel 27 vagy kései jelenséggel 28 (XIX. század) számolhatunk. Felmerülhet az is, hogy a magyarok házai általában tűntek a számára olyannak, mint egy istálló, vagyis mindkét épülettípus süllyesztett padlójú, leggyakrabban ágasfás-szelemenes tetőmegoldású volt (putrik, vagyis földólak), 29 bár itt a forrás az ország egyik leggazdagabb urának környezetét írja le, ezért ez sem túl valószínű feltevés. Elképzelhető egy nyelvtani hiba, figyelmetlenség is, hogy a házakban (in domibus) kifejezés helyett a házaknáP 0 (ad domus) kifejezést kívánta használni, ennek az elméletnek a legenda többi részének kiváló latinsága mond ellent. Mellette 38
