Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra

ASZl' AGNES GODOROLAK A KÖZÉPKORI MAGYAR FALVAKBAN, ... álló érv lehet viszont Bölcs Leó Taktika című művének egy passzusa, amelyre Váczy Péter utal 31 a nagyobb Gellért legenda értelmezése kapcsán: „Nincs körülhatárolt táborhelyök, miként a rómaiaknak, hanem a csata napjáig nemzetségek és ágak szerént elszéledten, télen-nyáron szakadatlanul legeltetve lovaikat, csatázások idején ellenben a nekik szükséges lovakat maguknál tartva és a türk sátrak közeiéhen békóra verve, a csatarendbe állás idejéig őrzik, az éj folyamán fogva hozzá parataxisukhoz" 32 Kompromisszumos véleményt fogalmazott meg ezzel kapcsolatban Kristó Gyula, aki feltételesen, a latin kifejezést sem elhagyva istállónak fordítja 33 az in domibus kifeje­zést. Úgy véli, mind Györffy György, mind Váczy Péter véleménye helytálló, annak hangsúlyozása mellett, hogy a kezes- és ridegtartás között az utóbbinak lényegesen meghatározóbb szerep jutott a XI. században. 34 Összefoglaló Árpád-kori monográfiá­jában azonban már határozottan elveti, hogy a XI. században istállozó állattartás (akár csak kiegészítő jelleggel is) lehetett volna, szerinte a XI. században a magyarországi gazdálkodás nomád jellegű volt. 35 A régészeti feltárások istállóinak keltezését, így a kardoskúti istállóét is bizonytalannak tartja. 36 (Ez a régészeti anyagra történő hivatko­zás nehezen illeszthető az érvelési rendszerébe, hiszen Méri István az objektumot a le­letanyag és a stratigráfia összehangolt elemzésével a XII/XIII. század fordulójára, leg­később a XIII. század elejére datálta.) 37 I. (Szent) László király III. törvénykönyvében a kóbor állatok befogadására építendő épület Kristó Gyula szerint nem istálló, hanem legfeljebb akol lehetett, ám erre bizonyítékul nem idéz semmilyen forráskritikai szem­pontot, hanem csak kiinduló elméletével (nomád gazdaság) látja igazoltnak. 38 Én úgy gondolom, hogy az in domibus egy általánosító megjegyzés, ami általában jelent épü­leteket, így ólakat is, mint nyugati források parasztudvar leírásaiban olvashatjuk, pl: domus porcariatia 39 - a forrásunk jellegéből adódóan azonban nem számolhatunk a Capitulare de villis részletező leírásával. A Nagyobb Gellért legenda széles körű irodal­mát nincs módunkban áttekinteni, annál is inkább, mert a legenda hangsúlya a szent életére és csodáira helyeződik és nem a környezet bemutatására, így a vonatkozó szakirodalom 40 sem ezzel a kérdéssel foglalkozik. Nem szakadhatunk el azonban tel­jesen a témától, hiszen a szent életű püspök 1044-46 között írt Deliberationes című al­kotása szintén említi az istállókat, a magyarság jellemzésénél: A magyar jobban szere­ti a lovat, az istállót, a hadakozást, mint a termelőmunkát. 41 Szerencsés tény, hogy a XVI. századból már vannak olyan források, amelyek adalékokat nyújtanak az istállók szerkezetéhez, ezek azonban mind felszíni épít­ményre vonatkoznak. Bár egyes néprajzkutatók álláspontja szerint a belterjes tartás csak a XVIII. szá­zadtól indult meg, van rá korábbi forrásadatunk, 42 1394-ben kelt sáros megyei okle­vélben írják, hogy a disznókat a malomhoz telepítették, hogy ott hizlalják „malompo­ron" (vagyis őrlési hulladékon, korpán). 1493-ban Corvin János egy rendeletében szintén elkülöníti a makkoltatott és a házaknál, kertekben tartott disznókat, paran­csot adva, hogy ezek után 4 pénznél nagyobb összeget ne szedjenek be. 43 A gödörólak szerkezete és a bennük tartott állatok A gödöról a néprajzi forrásokban több néven is előfordul. A Duna-Tisza közé­ben földistállónak, putriistállónak, gugyecnek, burgyénak, a Nyírségben fődólnak, gugyecnek, a Dunántúlon ízíknek nevezik a süllyesztett padlójú, fala­zatos, tetős állattartó objektumokat, amelyekben méretétől függően sertést, mar­hát, lovat tartanak, illetve baromfit, sőt helyenként kutyát is. 44 39

Next

/
Thumbnails
Contents