Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Recenziók - Almási Tibor: Mattis Teutsch János, a grafikus (Salamon Nándor)
ARRABONA 2005. 43 / 1. RECENZIÓK Almási Tibor: MATTIS TEUTSCH JÁNOS A GRAFIKUS Régió Art Kiadó, Győr, 2003. Az európai avantgárd művészet aktív formálójaként vitathatatlanul elismert Mattis Teutsch János pályafutásának meghatározó jelentőségű stációi - a szülőváros: Brassó mellett - Párizs, Budapest, Berlin és Bukarest. E városokhoz társult már utóéletében! - Győr, amely az utóbbi másfél évtizedben munkássága tudományos kutatóhelyévé lépett elő: a Xántus János Múzeum művészettörténésze, Almási Tibor a „témát" Erdélyből hozta magával. A művészdinasztiát alapító mester munkásságát új megvilágításba helyező műtörténész kutatásait kiterjesztette a családi hagyományt folytató utódokra, Mattisch Teutsch fia és unokája alkotótevékenységére is. A kitartó, szívós és alapos műhelymunka gyümölcseit tanulmányok, monográfiák, kiállítások közvetítették a közönség és a szakma számára. Kisebb, részletkérdéseket taglaló publikációit nem sorolva, kiemelkedő jelentőségű a Győrben 2001-ben megjelent A másik Mattis Teutsch című, gazdagon adatolt, illusztrált, angol nyelven is kiadott monográfiája, amely lényeges vonásokkal korrigálja a festőművészről a művészettörténet lapjain rögzült, hiányos képet. Elsőként írt részletes pályarajzot az inkább csak Erdélyben ismert, a muzeológusként is tevékeny fiú, Mattis János 1988-ban zárult életéről, festészetéről, grafikai munkásságáról. A „kultusz" terjesztésének szándékával szervezte meg A három Mattis Teutsch című „családi" kiállítást a - sajnos, azóta felszámolt! Rómer Teremben, amelyen szerepelt az Európában hologramjai révén ismert, Brassóban élő unoka, Mattis Teutsch Waldemár is. A „kisugárzás" eredményei közé sorolható a fővárosi Home Galériában rendezett, a családfő utolsó alkotói korszakát bemutató Víziók, portrék, rajzok című kamaratárlat. Továbbá egy győri magángyűjteményben gyarapodó számban találtak otthont Mattis Teutsch művek, amely a kutatás és műgyűjtés kölcsönös hasznával járt. Almási Tibor új könyve - megkockáztatjuk! - talán még magasabbra értékelhető, mint korábbi kötetei.Mattis Teutsch János életművének azt a szegmensét dolgozza föl a teljesség igényével, amely - éppen sokszorosíthatósága okán - széles körben avatta ismertté az európai művészeti köztudatban. Ebből fakadtak nehézségei is, mert a fa- és linóleummetszetek meglehetősen szétszóródtak, albumok, kiadványok, folyóiratok lapjain, köz- és magángyűjteményekben rejtőznek. Felkutatásuk, rendszerezésük a különben gazdag szakirodalom elmélyült tanulmányozását igényelte. A monográfia egésze, a „metszetek jegyzéke" pedig meggyőzően tanúskodik a szerző minden felderíthető tényt, adatot, hivatkozást rögzítő, alapos anyaggyűjtéséről. A kimérten elegáns megjelenésű, tipográfiailag a monográfiával egyező kötet borítóját a tartalomra utaló cím fölött - Mattis Teutsch a grafikus -, Hegyek fával, első, 1917-ben készült Linóleum albumának egyes számmal jelzett metszete díszíti. Már itt megjegyezzük, hogy a könyvben feltárt, részletesen feldolgozott kép- és dokumentumanyag önmagában is szemléletes vizuális élményt kínál a lapozgatónak. Ami ma (s egyáltalán!) a művész ez irányú tevékenységéről tudható, az itt egybegyűjtve fellelhető. Szerzőnk, gondosan ügyelve az életmű ívelésére és belső összefüggéseire, témáját hat fejezetre bontva tárgyalja. Felvázolja az életutat, e keretbe illeszti a metszetekkel jellemezhető bő évtized történéseit. Kiemelten foglalkozik Budapest, és összevontan a többi európai művészeti központ kimutatható hatásával, szerepével Mattis 347
