Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Almási Tibor: Évről–évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből, I. 1896–1900

ALMÁSI TIBOR __ É VRŐL - ÉVRE / FEJEZE TEK GYŐR. KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETÉBŐL Az új városháza, illetve az ott őrzött képzőművészeti alkotások valóságos kurió­zumnak, turisták sokaságát vonzó látványosságnak számított! Nem meglepő tehát, hogy a Bezerédj Ödön MÁV felügyelő meghívására 1899 szeptemberében Győrbe lá­togató „híres festőművész", a müncheni Királyi Akadémia egykori tanára, Baditz Otto (1849-1936), szemrevételezte „a székesegyház kincseit", megtekintette „az új városház nagytermét és festményeit" is, és a „látottakról elismerően nyilatkozott." 47 Néhány héttel Baditz Otto Győrbe való érkezése előtt, a város szemtanúja le­hetett e^y elhivatott szülötte, Valker Ágnes festőművésznő helyi debütálásának. Valker Ágnes 1879-ben látta meg a napvilágot egy neves művészcsaládban, Győr­ben. „Atyja, Valker István messzeföldön híres-nevezetes oltáraranyozó és díszítő, egyik nagybátyja pedig nagy nevű híres udvari festő volt. Középiskolai tanulmá­nyait Győrött és Budapesten végezte. Közben egy évig Streblov bécsi festőművész növendéke volt a császárváros híres Damenakadémie intézetében, majd Mün­chenben Liezen-Mayer festőművésztől tanult, aki annyira megszerette kiváló te­hetségű növendékét, hogy mindenáron Münchenben akarta tartani." Hazatérése után, 1896-ban Valker Ágnes a budapesti Mintarajztanoda hallgatója lett, ahol 1900-ban rajztanári oklevelet szerzett. „Már főiskolai hallgató korában messze ki­magaslott társai közül és az intézet kiállításain egymásra aratta a sikereket. A szakkritika is a legnagyobb elismeréssel fogadta gyönyörű festményeit, amelyek a felfogás eredetisége mellett a kidolgozás meglepő elevenségével és szubtilis fi­nomságával ragadta meg a szemlélőt." 48 Valker Ágnes még a Mintarajztanoda diákjaként kapta az első komolyabb meg­bízást. 1899-ben a Győri Bencés Gimnázium „nagylelkű jótevője, Mladoniczky Ignácz, prépost-kanonok... 150 frtot adott az intézet igazgatójának egy, a pannon­halmi főmonostorban levő kép másolására, hogy a díszteremben elhelyezve az ifjú­ság vallás-erkölcsi érzelmét fokozza." 49 A kompozíció megfestésére a gimnázium Valker Ágnest kérte fel. A „minden te­kintetben igen sikerült" alkotás „azt a jelenetet ábrázolta, midőn szt. István és Gi­zella rábízzák fiukat, szt. Imrét a pannonhalmi monostor egyik kiváló tagjára, szt. Gellértre, mint nevelőre." 50 A mű felavatására 1899 augusztus végén került sor. Valker Ágnes karrierje egyenletesen ívelt felfelé; 1906-tól a lőcsei, 1911-től a győri felsőbb leányiskola megbecsült tanáraként dolgozott, a két világháború kö­zött pedig Győr képzőművészeti életének egyik legaktívabb tagja, színes egyéni­sége volt. 51 Nyugdíjba vonulása után, 1941-ben Valker Ágnes Budapestre költö­zött, ahol 1950-ben hunyt el. 1900 Az új évszázad első évét a fejlődésnek, minden tekintetben prosperálásnak in­dult Győr városa egy mindenki által rég várt eseménnyel, az új városháza átadá­sával tette emlékezetessé. Az 1896-ban megkezdett építmény ünnepélyes felava­tása 1900. március 19-én volt. (10. kép) Az erre az alkalomra összehívott díszközgyűlésen jelen voltak a tervezők és kivitelezők, a városi és megyei elöljáróság képviselői, magasrangú meghívott ven­dégek, és természetesen nagyszámú kíváncsi érdeklődő. A lelkes hangulatú dísz­közgyűlés keretében - az esemény fénypontjaként - leleplezték Mátrai Lajos Bisinger Józsefet, a város felemelkedéséért munkálkodó, áldozatot hozó polgárát ábrázoló, egészalakos szobrát. 52 297

Next

/
Thumbnails
Contents