Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Tanulmányok - Almási Tibor: Évről–évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből, I. 1896–1900
ALMÁSI TIB OR ÉVRŐL - ÉVRE / FEJEZETEK GYŐR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETÉBŐL A nagyvonalú felajánlásnak azonban nem sokáig örülhetett Győr vezető testülete, mert néhány hét elteltével már arról értesült, hogy: „Hírneves festőművész földink, mint közvetlen forrásból aggódva értesülünk, súlyos beteg s állapota tegnap nagyon rosszra fordult." A helyzeten nem javított az a tény sem, hogy: „A nagy művész betegsége iránt nemzetközi részvét nyilvánul s különösen a bajor földön kelt mély részvétet. A müncheni kir. udvar naponta tudakozódik a nagy beteg hogyléte iránt. Győrváros közönségét kettős okból tölti el szomorúsággal a nyugtalanító hír, európai nevű szülötte ugyanis most, közvetlen betegsége előtt helyezte kilátásba, hogy az új városháza díszterme számára megfesti ő felsége a király arczképét." 16 A szülőváros féltése, aggodalma, a nemzetközi „részvét" Liezen-Mayer megromlott egészségi állapota miatt nem volt alaptalan. Súlyos betegségéből a festőművész már nem is épült többé fel. 1898. február 19-én, mindössze ötvenkilenc éves korában hunyt el Németországban, kedves városában, Münchenben. Hogy ki volt valójában az az alkotó, akit ekkora tisztelet, közmegbecsülés övezett, megtudhatjuk abból az életrajzi vázlatból, amely halálhíre vételekor jelent meg a Győri Hírlap hasábjain: „Liezen-Mayer Sándor, kiváló történeti festő és illusztrátor, szül. Győrött 1839. január 24. Tehetős szülei a reáliskola bevégzése után nem kényszerítették, hogy vonzalmával ellenkező kenyérpályára adja magát, hanem... Bécsbe küldték, hogy az ottani képzőművészeti akadémiában képezze festővé magát. Csak másfél évig maradt ott, s aztán Münchenbe ment, melynek akadémiája éppen ezen időtájon európai hírnévre emelkedett. Ott eleinte Hiltensberger és Auschütz tanítványa volt, de 1862-ben már Piloty iskolájába jutott, kinek iránya nagy hatással volt a fejlődésére. 1865-ben megnyerte a müncheni akadémia által két vázlatra hirdetett pályázatot, sőt a vázlatok egyikének: Thüringi Erzsébet szentté avatásának elkészítésére megbízást kapott. A képpel 1867-ben készült el s ugyanakkor befejezett egy másik festményt is, mely hivatva volt arra, hogy L.-t a legelső festők sorába emelje. »Mária Terézia királyasszony egy szegény beteg nő gyermekét szoptatja« volt tárgya az új képnek... E kép sikere után elhalmozták megrendelésekkel; egymás után festette a müncheni népszínház függönyét s a Stiglitz báró palotájában látható vadászjelenetet... E nagyobb alkotások közben arra is talált időt, hogy arczképeket fessen s 1870-ben a magyar király képmásának elkészítésére is őt hívták meg Bécsbe... Templomból kilépő Margitja, Imogen és Jachimója, s Erzsébet, Anglia királynéja, amint Stuart Mária halálos ítéletét aláírja, az új korszak első termékei. Ezek közül Margit úgyszólván előkészület volt a Faust-ciklushoz, melylyel 1876-ban a müncheni művészvilágot valóságos lázas izgatottságba ejtette, s a legelső illusztrátorok között vívott ki helyet. A Faust-kartonok után Schiller Haramiájához készített rajzokkal keltett feltűnést az 1878-iki müncheni egyetemes kiállításon. Ezek terelték feléje a würtenbergi kormány érdeklődését és szerezték meg számára az igazgatói állást a düsseldorfi képzőművészeti akadémiánál. Düsseldorfi tartózkodásának legértékesebb terméke Magyarországi Szent Erzsébet czímű nagyobb méretű festménye, melyet a magyar képzőművészeti társulat rendelt nála a múzeum modern gyűjteménye számára. L. nem tudta feledni Münchent, első diadalainak színhelyét, 1882-ben visszaköltözött a bajor fővárosba, hol nagy tevékenységet fejtett ki, mint a festészeti akadémia tanára." 17 Liezen-Mayer Sándor személyével a korabeli városi sajtó még több napon keresztül foglalkozott. Hosszabb-rövidebb írásokban felidézte életének különböző eseményeit és rendre beszámolt a művész halálával összefüggő hivatalos részvétnyilvánításokról. 18 289
