Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Almási Tibor: Évről–évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből, I. 1896–1900

ARRABONA 2005. 43/1. TANULMÁNYOK Bár Liezen-Mayer Sándor távoztával az élők sorából szerte foszlott Győr városának az a reménye, hogy a kiváló festőművész alkotásai díszítik majd az épülő városházát, az új közigazgatási székház így sem maradt műalkotások nélkül. A városháza műtárgyállománya, amely jórészt Győrhöz kötődő, illetve országos jelentőségű személyiségek portréiból, a város történelmi múltját megidéző kompozíciókból állt, fokozatosan, a település mindenkori anyagi lehetőségeinek függvényében gyarapodott. Az első, Kossuth Lajost „szónoki pózban"

19 ábrázoló arckép 1898 szeptemberében érkezett meg Győrbe és alkotója az a Polgáry Géza (1862- ?) festőművész volt, aki Budapesten és Párizsban tanult, egy ideig Amerikában élt és a 90-es évektől állandó kiállítója volt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatainak.

20 Ugyanazon a napon, amikor a városházépítő bizottság átvette Polgáry Gézától Kossuth Lajos portréját, a testület megismerhette „Mátray Lajos szobrásztanár Bisinger szoborterveit is. A város - írta ekkor a Győri Hírlap - tudvalevőleg a nagylelkű hagyományozó emlékét a városház lépcsőcsarnokában megörökíti. A bizottság a két terv közül azt választotta, a melyik a régi polgárt legmegfelelőbben ábrázolja."

21 Mátrai Lajosnak a tetemes pénzösszeget végrendeletileg a városra testáló üveges mester, Bisinger József alakját formázó „szobra, a polgártypus valóságos megtestesülése, egy jóságos és becsületes képű városi burger, korhű viseletben, könnyed állásban."

22 A városházépítő bizottság Zechmeister Károly kir. tanácsos, polgármester javaslatára végül 1898. szeptember 26-án fogadta el Mátrai Lajos szobortervét, amelynek kivitelezését, átadását a művész 6050 írt munkadíj ellenében 1899. május l-re vállalta.

23 1898 késő őszén a győri polgárok érdeklődését egy különös, művészeti szempontból is figyelemreméltó vendéglátóipari egység, a Kisfaludy kávéház megnyitása keltette fel. A mai Szent István út és Arsdi vértanúk útja (akkor Vilmos, Császár útja - Deák út) sarkán álló impozáns, neogót stílusú épület alsó szintjén berendezett Kisfaludy kávéház (5. kép) azzal vívta ki a kortársak csodálatát, hogy egységes belső megjelenése „a legmodernebb stylben, secessionista irányban, de rendkívül discret felfogásban készült." A Gyárfás Pál tulajdonában lévő Kisfaludy kávéház „pazarfényű berendezését" („bútorzat, tekeasztalok, csillárok, üvegfestészet stb.") „az előnyösen ismert Bernstein K.H. és fia czég, budapesti décorateur tervezte és szállította." Az esemény kuriózumát az adta, hogy Bernstein és fia voltak az elsők „az egész Osztr. Magy. Monarchiában kik a secessionista irányú belső berendezési munkálatokkal nyilvánosság elé léptek."

24 A Kisfaludy kávéház harmonikus arculatának megteremtéséhez nagymértékben hozzájárultak Bogdánffy Pauly Erik festőművész

25 „fal- és mennyezet-festészeti" munkái is, amelyek - idomulva a kávéház egységes látvány-karakteréhez - ugyancsak a szecesszió szellemében fogantak. (6. kép) A világhódító útjára indult művészeti irányzat megjelenésével Győrben, vagy ahogy a Győri Hírlap fogalmazott: „Most, hogy a Kisfaludy kávéház megnyílt s az emberek a csodálkozás megkapott érzései közt szemlélik rajta Bogdánffy Pauly Erik sajátságosan gyönyörű festőmunkáit", a városban sok szó esett „arról az új művészirányról, melynek neve seccesió."

26 A győriek kíváncsiságának kielégítésére a lap - „egy festő-barátjának megszólításával" - nagyobb terjedelmű írást szentelt a szecesszió bemutatásának, amelyből az olvasó megismerhette e művészeti mozgalom „hat vagy hét esztendőre" visszanyúló történetét, de ugyanakkor jellemző vonásait, ismérveit is. A szecesszió követői - összegez az említett cikk szerzője - „szakítva minden hagyománynyal, vissza térnek a természethez, tanulmány tárgyává téve a föld növényeit, állatvilágát, szóval mindent, 290