Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Tóth László: Gróf Viczay Hédervári Héder portréja a Xántus János Múzeum gyűjteményében

ARRABONA 2005. 43/1. TANULMÁNYOK ellenőrizte a szigorú rendszabályokat, és a „társadalmi ínség bizottmány"-ban közreműködött a súlyos helyzetbe került falvak lakosságának a megsegítésében. S akkor még jött a pénzügyi krach, a Győri Hitel- és Zálog-intézet váratlan bukása (Borovszky 1910. 412.). A gondokkal terhelt légkör és a heteken át tartó megfeszített munka, a sok konfliktus felőrölte szervezetét és 1873 októberében „agylob" (szélhűdés) érte. Hédervári betegágyából 1873. október 28-án kinevezte a Zerpák kanonok vezette bizottságot, mely távollétében ellátta a főispáni teendőket.

35 A sajtó úgy állította be a dolgot, hogy midőn Viczay főispán rendületlen szorgalommal járta a falvakat és segített a rászoruló betegeken, ő is elkapta a szörnyű betegséget. Ez a vélemény a főispán személye iránti tiszteletből születhetett. A valóság azonban egészen más volt: több mint hét héten keresztül küszködött az agyvérzéssel, mígnem a megyei lap egy kis híre arról tudósított: „sajnosán értesültünk, hogy megyei főispánunkat. Gr. Viczay Hédert múlt csütörtökön újabb szélhűdés érte." (GYK 1873. december 21.)Ez az agyvérzés már a második volt (Borovszky 1910. 412.), a harmadik ez év december 23-án elvitte. Gróf Viczay Hédervári Hédernek 67 évet adott a Teremtő. 0 volt e nagy történelmi család utolsó vérszerinti férfi tagja. A karácsonyi ünnepek után, december 27-én volt a díszes temetés Hédervárott, melyen a szertartást Zalka János megyéspüspök celebrálta „fényes segédlettel". Hamvainak a családi sírboltba helyezésénél ott voltak a szomszéd vármegyék vezetői, valamint nagy számban Győr és a vármegye „intelligenciája". Halálának okát még sokáig úgy látták, hogy intenzíven közreműködött a kolera megfékezésén, miközben maga is elkapta a halálos kórt. Hogy ez a felfogás mennyire tartós volt, arra jellemző, hogyl882-ben Vermes Dénes megyei főjegyző a következőket mondta gróf Khuen Hédervári Károly főispáni beiktató beszédében: „Méltóságodnak boldogemlékezetű rokona, a nagy nevű Hédervári gróf Viczay, a család utolsó férfi tagja, leghumánusabb működése közepette az 1873. évi kolerajárvány alkalmával... hivatalos körútján érte el a komoly betegség." (GYK 1882. február 9.) Halála után derült ki, hogy a Győrvidéki Gazdasági Egylet javára - hűen szociális elveihez - 1500 forintról szóló alapítványt tett az egylet törekvéseinek előmozdítására. (GYK 1882. február 9.)

36 Közben már elindult az Orvosok és Természetvizsgálók Győri Vándorgyűlésének (sorban a XVII.) előkészülete, melynek egyik elnöke gróf Viczay Héder főispán volt. A másik elnök Dr. Kruesz Krizosztom, pannonhalmi főapát a vándorgyűlés megnyitó beszédében, így emlékezett meg a már akkor fél éve halott elnöktársáról: „Viczay Héderváry Héder a szó szoros értelemben nemes jellem vala; benne a hazának mindenkor hű és szeretetteljes fiát, a tudomány és a szépművészet pártolóját, s minden szent és igaz ügynek barátját tiszteltünk." (GYK 1874. augusztus 24.) Még 1872 nyarán megkezdődtek a mindmáig példaértékű megyemonográfia kutató munkálatai, melynek kiadására az imént említett vándorgyűlés alkalmából került sor. Még ebben az évben elkészült A vármegyék monográfiájának tervrajza című kiadvány, melyet a Magyar Történelmi Társulat megbízatásából „egybeállították" Pesty Frigyes és Fraknói Vilmos (Századok 1872. 412-416.). A „tervrajz" adta a megyei kötet szerkezetét, s a 37 fejezetből húszat tudós bencés szerzetesek készítettek, a többit vármegyei és városi tisztviselők, ügyvédek, gazdasági szakemberek alkották. A megyemonográfiát Győr vármegye és a Pannonhali Főapátság közösen finanszírozta, ezt fejezte ki mindjárt a könyv legelején látható, a vándorgyűlés két elnökének arckép-litográfiája. Gróf Viczay Hédervári Héder arcmását Marastoni József - Barabás mellett a kor másik kitűnő litográfusa - alkotta. A kép szignatúráján (Marastoni Jós) kívül más adattal nem rendelkezünk. 270