Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Tóth László: Gróf Viczay Hédervári Héder portréja a Xántus János Múzeum gyűjteményében

TÓTH LASZLO GRÓF VICZAY HEDERVARI HEDER PORTRÉJA ... Megfelelő források hiányában nincs arról tudomásunk, hogy Fehér Ipoly, a kötet szerkesztője levélben, vagy szemé­lyesen kérte volna fel az ekkor éppen Bécsben élő Marastoni Józsefet a Viczay-litográfia elkészítésére. Összeha­sonlítva Barabás Miklós 1868-as művét Marastoni József 1872-ben készített li­tográfiájával, azonnal feltűnik, hogy Ba­rabás Miklós kőrajzához képest az utób­bi mester munkáján már egy „érettebb", az élet keservei és küzdelmei által meg­viselt Viczay Hédert láthatunk. (5. kép) Marastoni korábbi munkásságára az osztrák M. J. Kriehuber „hatásos, köny­nyed és elegáns modora" hatott erőtelje­sen, később, a 60-as évek derekán kiala­kult litografált arcképeinek önálló stílusa, mely „friss és lendületes rajzkézségről ta­núskodik". Jól sikerült csoportképein a „tehetség és gyakorlottság biztonsága oly sikeres szövetségben nyilatkozik meg, hogy az egybehasonlítást külföld hason­szőrű termékeivel megállja" (Gerszi 1960. 81-83.). A Marastoni József által rajzolt Viczay-portréról is megállapítható, amit Vereby Soma Alkotmányos főispánok sorozat vállalkozásásáról írt egy korabeli kritikus: „.. .csak olyan művész, aki mint a régiek egész embert képes elénk varázsol­ni. Ne kívánjon a művész, ha az akar lenni: photograph szerepére vállalkozni, hanem tekintsen szemével az ábrázolandó alak lelkébe és teremtse azt át a művébe." 37 Marastoni, úgy tűnik, jelképesen „belenézett" Viczay Héder szemébe: érzékelte a fő­ispán küzdelmeit, emberi-családi megpróbáltatásait, külső és belső harcait, tapasztal­ta mások súlyos bajait, zaklatott lett az élete, melyet arcvonásainak komorabb ábrá­zolásával kitűnően ragadott meg a művész. Ezzel érzékelhető művészeti sikerrel áb­rázolta Viczay Héder teljes egyéniségének belső világát. Világosan érzékelhető a kü­lönbség a Barabás-portré magabiztos, derűs, optimizmust sugárzó arca és a Marato­ni ábrázolás pesszimizmust sejtető, kissé fáradt, szomorú ábrázata közölt. Az 1872­es Marastoni József-féle Viczay litográfiájának erkölcsi-művészi értékét növeli, hogy a mű már a művész „érett" alkotói korszakában készült és kiemelkedett az ekkor ké­szült számtalan középszerű portré közül. GRÓF VÍCZAY HÉDER g y ö r m e g j e í főispán. 5. kép Marastoni József Viczay litográfiája (1872) 4. A reprezentatív portréfestmény Még az 1874. január 4-i megyei közgyűlésen Kolozsváry Sándor indítványoz­ta, hogy az elhunyt főispán halála fölött a megyei bizottság őszinte sajnálatát fe­jezze ki és egyben javasolta, hogy érdemeire való tekintettel el kell készíttetni Viczay Hédervári Héder nagyméretű arcképét, melyet a megyeháza dísztermében kell kiállítani (GYK 1874. január 4.). A festmény elkészítésekor felmerülő költsé­gekre a községektől kell a megfelelő összeget összegyűjteni. 271

Next

/
Thumbnails
Contents