Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Tanulmányok - Tóth László: Gróf Viczay Hédervári Héder portréja a Xántus János Múzeum gyűjteményében
TÓTH LÁSZLÓ __ GRÓF VICZAY HÉDERVÁRI HÉDER PORTRÉJA ... (Borovszky 1910. 408.). Uralkodói jóváhagyás birtokában ünnepélyes keretek között foglalta el hivatalát Győrött 1868. március 23-án. Egy hét múlva főispáni székfoglaló beszédében felesküdött „a megye jólétének előmozdítására" és kijelentette: „Jó és rossz időkben a szabadelvű pártunk egyik híve voltam", s a mostani „felelős kormány élén olyan személyek állnak, kik hazájok iránti hűségüket bebizonyították", s ezzel a mostani „állásomban megszűntem pártembernek lenni!" (GYK 1868. március 29.) Viczay székfoglaló beszédében mindkét irányba (kormány és megye) gesztust tett: „Feladatom és kötelességem, hogy a magas kormány nézeteit, kívánságait előterjeszteni és tolmácsolni... a tisztelt megyének minden igazságos kívánalmait a kormány előtt támogatni fogom." Ergo Viczay Héder megígérte: a szólásszabadság tiszteletben tartása mellett a megyében megőrzi a parlamentáris rendet és saját ügyeiben önállóan intézkedik, elismeri a megyének azt jogát, hogy közjogi kérdésekben „a kormányzásra befolyást gyakorolhasson". Viczay székfoglalója alapjában egy konzervatív szemléletű program, mely kiegészült, ill. „feldúsult" a polgári liberalizmus egyes eleivel. Már nem tartalmazta a rendi jellegű programokat: a kormányzattal szembeni megyei ellenállás jogát, a kormány által hozott törvények végrehajtásának megtagadását. Az új főispán bemutatkozása és fogadtatása jól sikerült. Még a bevonulás napjának estjén a megye és a város közéletének jeles alakjai a Lloy nagytermében köszöntő vacsorán fogadták Viczay Héder főispánt. A tósztot mondó személyek között humoros, alkalmi verssel üdvözölte dr. Kovács Pál az „ipszilonos" Viczay főispánt, melynek sorai kedvességről és mély emberségről tanúskodtak. 31 Kiss Sándor, a 48-as múlttal rendelkező, liberális felfogású megyei főjegyző főispáni beiktató beszédében kijelentette: „Viczay Héder olyan főúr, aki az alkotmányos haladás zászlaját több mint 3 évtizeddel ezelőtt erős kézzel megragadta", a „magyar nemzet és a korona közös érdekére" hivatkozással a kiegyezést ideiglenesen elfogadva a polgárosodást, a jogegyenlőséget és a testvériséget deklarálta (GYK 1868. március 29.). Az ünnepi hangulatba még az is belefért, hogy liberális jegyekkel „megkísértsék" a konzervatív főispán programját és személyiségét. Viczay székfoglalója tetszett a hallgatóságnak, mert az alapjában konzervatív program liberális elemeket is tartalmazott: jogegyenlőséget s társadalmi igazságosságot hirdetett és tárgyilagosnak mutatkozott „minden pártnézettel" szemben és minden „hitfelekezet eránt". Szokásához híven gesztust gyakorolt Győr városával és a megyével szemben: „Itt közel a határ szélhez... a szorgalom, az ipar és a mezei cultúra legmagasabb fokon áll... a politikai értelmiség híven megőrizte a nemzet jogait, a törvényes szabadságot és függetlenségünket." (GYK 1868. március 29.) Viczay főispáni kormányzása alatt zajlott le a centralizációt erősítő kormányzat és az önkormányzati elvet hangoztató megyék vitája. Győr megyében többen kijelentették, hogy a megyei önkormányzás „nem fér össze" a parlamenti kormányzással, emiatt a Deák-pártiak önként elhagyták a megyeházát (Gyapay Dénes alispán és Goda Béla főjegyző). Az Andrásy-kormányt zavarta Győr vármegye ragaszkodása a 48-as jogalaphoz. Sziklósi Szabó Kálmán első alispán, a balközép itteni vezére a közigazgatási reform végrehajtására javasolta az 1848-as törvénykönyv XVI. cikkelyét: népképviselet, és a képviselő testületszabad választása. A kormányzat arra törekedett, hogy Győrött a hatalmon lévő balközép pártot letörje. Erre az 1871-es tisztújítás alkalmával lehetőség mutatkozott: a megyei választmány jelölő bizottságába a közgyűlés 3 tagot delegálhatott, újabb 3 főt pedig a főispán nevezett ki. 267
