Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Tanulmányok - Tóth László: Gróf Viczay Hédervári Héder portréja a Xántus János Múzeum gyűjteményében
TÓTH LÁSZLÓ GRÓF VIG2AY H ÉDERVÁRI HÉDER PORTRÉJA ... A Bach-korszak évtizedében a hazafias fájdalmát fokozták a családjára nehezedő, súlyos csapások. Négy gyermekük született, de mindannyian születésük után azonnal meghaltak. Nagy reményeket táplált az ötödik gyermek, Gyula Károly fia születésével kapcsolatban (1854), ám - minő tragédia(!) - a szülésbe az édesanya belehalt, így egyedül, anya nélkül nevelte fel gyermekét. A tragikus családi események erős lelkét csaknem megtörték. Az 1861-es alkotmányos évben az ország jövőbeni sorsával kapcsolatban újólag aktivizálódott a Sopron vármegyei közgyűlésben és Deák Ferenc felirati javaslatát fogadta el a maga számára politikai hitvallásként. 1861. január 7. és szeptember 15-e között nevét megtaláljuk a Sopron vármegyei törvényszék bíráinak a sorában is (GYÉL 1999. 392.). Az országgyűlés feloszlatása, de még inkább családi gondjai miatt mélységes csalódásban élte életét; s három év alatt közel került a teljes idegkimerültségi állapothoz. Gondolatban küszködött éjszakánként az őt ért sorscsapásokkal, egyszerűen nem találta helyét, egyszer Hédervárott, máskor Lózson rendezte birtokügyeit. Erezte, hogy váltania kell, ezért 1857-ben felajánlotta megvételre Solymossy Lászlónak lózsi birtokát. Mint írta: „Ismerlek édes Öcsém, te, mint jó gazda szeretett lózsi birtokomat megbecsülended, s felvirágoztatod." 27 így került a Solymossyak birtokába a Viczay vagyon, a szép kastély és a gazdagon termő Viczay-földbirtokok (Mikó,1998.29.). 28 Véglegesen átköltözött a hédervári kastélyba, az ősi fészekbe, ahol született, gyermek és ifjú éveit töltötte. Gondosan nevelte fiát és minden idejét és energiáját a gazdálkodásnak szentelte, és egy, a számára elviselhetőbb társadalmi és gazdasági környezetet próbált kialakítani. Ha vendége volt nagy örömmel és szakértelemmel mutatta be a kastélyban lévő Hédervári-gyűjteményt. Amióta átköltözött Viczay Héder Hédervárra (1857), az önkényuralommal szemben kibontakozó nemzeti ellenállási mozgalomban az első között vállalt szerepet: ez alkalommal elkerülte a politikai-közélet veszélyes színtereit és a békésebb természetű Győrvidéki Gazdasági Egylet megszervezésén fáradozott. Batthyány Géza ikervári birtokos (ő lett később az egylet elnöke), Simon Vince csornai prépost, Zichy Ottó szabadhegyi, Sziklósi Szabó Kálmán Győr megyei (péterházai) birtokos (utóbb négyszeres alispán és 1875-től főispán), valamint az egylet szellemi előkészítője, Beöthy Károly győri ügyvéd voltak a szövetségesei 1860 februárjában, midőn az alakuló ülésen a szakosztályokat felügyelő alelnökké választották. (Néma 1995. 69., Tóth 1974. 273.) A gazdasági egylet országos központjában azonban bírálták a „Győrvidéki" földrajzi elnevezést. 29 Viczay nem értette, miért baj az, hogy szervezkedésük túllépett a megyehatárokon, ám ismertsége és tekintélye okán vezető szerepet játszott abban, hogy hat vármegye 30 (az egész észak-nyugati országrész) vállalkozó nemessége egy szervezetbe tömörült: mindannyiuk gondolkodásában gazdasági-vállalkozói érdekek domináltak, felül tudtak emelkedni a rendi jellegű, provinciális vármegyei érdekeken és automatikusan a polgári színezetű, közgazdaságilag természetes „régióba" szerveződtek. Másfelől ez a jelenség azt is jelenti, hogy ennek a vidéknek a nemessége az elsők között adta fel a paszszív rezisztenciát, amiben Viczay érdemei elvitathatatlanok. Az egylet Batthyány Géza szorgalmazására különböző rendezvényeket szervezett: termény és iparmű kiállítások, tenyészállat díjazások, gyapjúvásárok, kertészeti ismeretterjesztő előadások. Viczay Héder „fáradhatatlanul" dolgozott nemcsak a rendezvények előkészítésében, hanem mint alelnök a szakosztályok „felügyeletében", segítő instruálásukban. Előadást tartott az ausztráliai búza szemekkel végzett kísérleteiről 265
