Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Tanulmányok - Tóth László: Gróf Viczay Hédervári Héder portréja a Xántus János Múzeum gyűjteményében
TÓTH LÁSZLÓ GRÓF VICZAY HÉDERVÁRI HÉDER PORTRÉJA ... neves magángyűjteményt, gyarapította a régiségtudományokkal kapcsolatos ismeretanyagát. Itáliai utazásai során nagy hatást tett rá a régészeti emlékanyag és lenyűgözte személyiségét a paloták látványa és gyönyörködött a katedrálisokban és azokban látható sok reneszánsz szoborban és festményben. (GYEL 1999. 391.) Huszonöt évesen megkezdte közéleti pályafutását: részt vett az első reformkori diétán az 1832-36-os országgyűlés felsőtábláján, ott a főúri ellenzék egyik markáns alakja lett. Pozsonyban megismerkedett számos reformkori politikussal, átvette az országgyűlés reform szellemét és elkötelezte magát Széchenyi reformrendszere mellett. Bátran szólt a honvédelmi előterjesztés vitájában: a kormánynak „egy szál katonát sem hajlandó megszavazni, míg a nemzet legszentebb jogai porba vannak tiporva" (Borovszky 1910. 383.). A mágnáskaszinó-beli vitákon Széchenyi oldalán támogatta a szólásszabadság eszméjét, az ősiség és az örökváltság felszámolásáról szóló törvényjavaslatokat. Széchenyi naplójában többször is megemlékezett róla, amint a közös ebédek alkalmával, a kaszinóbeli beszélgetéseken, az iparegyesület választmányi ülésein számtalanul megnyilatkozott, főként égetően fontos társadalmi kérdésekben. Gyakran kilátogattak Széchenyivel Oroszvárra Zichy Ferraris Bódoghoz, ahol előre tekintő konzervatív vitákat folytattak az ország előtt álló különböző reformokról (Széchenyi 2002. 756, 796, 804, 903.). Emellett szorgalmasan támogatta Széchenyi megyei kezdeményezéseit is. Viczay Héder tagja volt a Sopron megyei közgyűlésnek, és résztvevője annak a kiküldött bizottmánynak, mely értelmezte az új törvényeket és alkalmazta azokat a megyei viszonyokra. Széchenyi kezdeményezésére egyik alapítója és választmányi tagja volt a vármegyei Szederegyletnek (Környei 1995. 65.). Viczay ott volt Cenken az 1840. évi István napi ünnepségen, melyen 78 rangos közéleti személyiség köszöntötte a 49 éves Széchenyit (Környei, 1995. 55-99.). A névnapi köszöntőn részt vett gróf Batthyány Lajos, Deák Ferenc, báró Eötvös József, Klauzál Gábor, Pulszky Ferenc országosan ismert, nagytekintélyű politikusok, valamint a különböző megyékből érkezett Széchenyi programját támogató képviselők: báró Weinckheim Béla (Békés), gróf Károlyi György (Csongrád), Beöthy Ödön (Bihar), Bezerédy István (Tolna), gróf Batthyány Kázmér (Vas), Fejérváry Gábor (Sáros), gróf Erdődy Sándor (Vas), Kerkápolyi István (Zala), gróf Zichy Ferraris Bódog (Félix) (Mosón). 22 A névnapi köszöntőn Széchenyi megmutatta az átépített kiscenki kastélyt, a négy nap során oldottan szórakoztak, nem politizáltak: kikocsikáztak a Fertő tóhoz, az üvegházban és az „öregkastély" különböző helyiségeiben „ kvaterkázva" beszélgettek a nemzet előtt álló fontos feladatokról (szederegylet, selyemtenyésztés, gőzmalmok, kikötők, gőzhajózás, hajósegylet, lóverseny, kaszinók stb.). Széchenyi elkerülte a politikai direktség minden látszatát, a könnyed, oldott légkörű beszélgetések mégis hozzájárultak a reformok erősítéséhez és az egyetértés megszilárdulásához. Viczay Héder mágnás barátai az 1840-es években keleti utazást terveztek, melyhez ő is csatlakozott (PNL 16. 836.). A Széchenyi által kezdeményezett keleti utazáson eredetileg a Szentföld biblikus tájainak felkeresését tervezték. Gróf Széchenyi Istvánhoz, gróf Batthyány Lajoshoz és az Erdődy grófokhoz Viczay Héder is társult volna. Végül az utazásra a tervezett összetételben nem került sor. 23 Ennek oka a Széchenyi István és Batthyány Lajos közötti viszony megváltozása volt. 1840 augusztusában az István napi ünnepségeken a barátság még töretlen volt, áml841 elejétől Széchenyi Kossuth elleni intenzív támadása miatt híveit elidegenítette magától, „ezzel megszűnt a reformpolitika vezéralakja, igazodó pontja lenni" (Környei 1995.75.). így a keleti utazáson Széchenyi és Batthyány 263
