Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Tanulmányok - Tóth László: Gróf Viczay Hédervári Héder portréja a Xántus János Múzeum gyűjteményében
ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK nagyszabású hédervári templomépítések és más szabadtéri szakrális építmények mellett (Székely 2002.119-164.) a „lózsi két egyházra.. .és a lózsi szegény emberekre hagyok száz mérő búzát." (Závodszky 1922. 309.) A házasság, a család és a birtokegyesítés jót tett a Viczay Hédervári család közismertségének, a hatalmas birtok korszerűsítésének és nagyban hozzájárult Hédervár település központi jellegének erősítéséhez. III. Károly király 1723-ban grófi rangra emelte Viczay Jób Keresztélyt (1701-1734), aki ugyanebben az évben feleségül vette Ebergényi Esztert, hat gyermekük született (Székely 2002, 121.). Harmadik gyermekük (I.) Mihály Ferenc (1727-1781), aki később családfőként a nemzetség legnevezetesebb alakja lett a XVIII. században. Fia (II.) Viczay Mihály (1757-1831) jogi tanulmányok után kamarai szolgálatba állt. A régiségek iránti hajlama azonban hamar unottá és egysíkúvá tette számára az állami szolgálatot és egy idő után örömmel visszavonult Hédervárra, ahol atyja által összegyűjtött régiségeket (érem, régészeti leletek) tovább gyarapította. 16 Magánszorgalomból elmélyült az archeológia és a numizmatika tudományában és komoly műveltségre tett szert. Figyelmét nem kerülte el a festmények, szobrok, bútorok, drágakövek, könyvek és ősnyomtatványok gyűjtése sem (GYEL 1999. 392.). Viczay Mihály nagy szakértelme és igényessége révén a hédervári múzeum az ország egyik legszebb magángyűjteménye lett. (RNL 19. 220.) Olasz és angol tudósok is tanulmányozták az imponálóan értékes gyűjteményt. 17 Műgyűjtői szenvedélyét fia (II.) Mihály (1757-1831) is örökölte, ahogy Fehér Ipoly írta: „Hagyományként szállott a családban a műérzék ivadékról ivadékra." 18 Viczay (II.) Mihály tudományos értékű könyvállományt és ősnyomtatványokat, valamint nemzetközileg ismert éremgyűjteményt gyűjtött nagy szakértelemmel. 19 Feleségével, gróf Grassalkovich Annával kötött házasságából három gyermek született (III. Mihály, Ferenc, Karolina). Ferenc négy gyermekéből a harmadikat Héderre keresztelték, minden valószínűség szerint a nemzetség alapítója iránti tiszteletből. 20 (Nagy Iván 1865. 11. k. 174.) Viczay Hédervári Héder 1807. augusztus 2-án született Héderváron. Jó sorsa nemcsak egy hatalmas vagyon örökösévé tette, hanem valósággal beleszületett a művészet és tudomány egy reformkori panteonjába. A család barokk várkastélyában töltötte gyermekéveit, naponta látta az apja és nagyapja által összegyűjtött műkincseket, s az állandó élmény hatására alakult ki benne a régiségek iránti érdeklődés és tisztelet. Nagyapja, Viczay Mihály bizonyára sokat beszélt neki egyegy műtárgyról, a görög és római antikvitás régészeti és művészeti emlékeiről, egyszóval a muzeális emlékek vonzásában élte le ifjú éveit. Arisztokrata származék lévén 21 - közéleti szerepre készülve - jogi tanulmányokat folytatott Pozsonyban a jogakadémián. Az akadémia elvégzése után a családi kívánalmaknak megfelelően katonai pályára lépett. Itt ismerkedett meg Széchenyi Istvánnal, akinek „szelleme és buzdító szereplése" jó példaként hatott az ifjú grófra, majd később Széchenyinek barátja, hű követője és politikai eszmetársa lett. (PNL 16. 836., RNL 19. 220., GYÉL 1999. 391., GYK 1874. január 22.). Két évi Ferdinánd-huszárok közötti katonai szolgálat után világossá vált előtte, hogy személyiségétől teljesen idegen a hadi élet, valósággal visszamenekült a hédervári kastélyba, az ott elhelyezett családi régiségei közé. Gondtalanul teltek az ifjúi évek, magánstúdiumot folytatott numizmatikából és archeológiából. Az 1820-as években több utazást tett: Nyugat-Európában tanulmányozta az ottani fejlett társadalmi-politikai életet, a gazdaság előnyös formáit, megtekintett több 262
