Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Csécs Teréz: Adalékok Lebstück Mária és Julius Pasche győri éveihez

ARRABONA 2005. 43/1. TANULMÁNYOK 31 éves, tehát 1827-ben születhetett. Sajnos, valami okból az 1857. évi győri népszámlálási adatlapokon nem szerepel egyikük sem, ahol a pontos születési időt is meg kellett volna jelölniük. A férj 1868-ban meghalt, tehát törvényes házasságban 10 évet éltek, összesen pedig - mivel nem tudjuk, hogy pontosan mikor költöztek össze - legkevesebb 14, de legfeljebb 17 évet. Ugyancsak az önéletrajz szerint 6 évig éltek Komáromban, ahol 1863-64 körül telepedtek le, ha Komáromból mindjárt Budára került az özvegy. A győri iratok szerint 1862/63-as adóját még itt (nem) fizette Pasche Gyula (Id. a táblázatot). Reményem szerint információval szolgálhatott volna még Lebstück Mária 1870-ből származó folyamodványa, amelyben kérelmezte, hogy Győr városa „adja meg számára az illetőségi bizonyítványt és juttasson részére némi segélyt. Mindkét kérését megtagadták." (Bana 2001. 32.) Sajnos a kérvény lappang,

19 így pillanatnyilag megválaszolatlanok maradnak további kérdések is: honnan írta, Komáromból-e, vagy esetleg visszaköltözött Győrbe a férje halála után, és mivel nem kapta meg az illetőséget, elment Budára? Ez utóbbit nem támasztja alá levéltári adat, mivel az illetőséget két évi helyben lakással és adófizetéssel lehetett megszerezni, ez jogosított azután a szegénygondozás igénybevételére. (Kövér 2003. 97.) A városi adófőkönyvekben sem Pasche Gyuláné, sem Lebstück Mária nev alatt nem találtam 1868-1870 között adózó személyt.

20 Mint már föntebb jeleztem, Bona Gábor még azt is megkérdőjelezte, hogy tiroli vadász honvéd hadnagy volt-e a festő, ahogyan Lebstück Mária önéletrajzában írta, mivel erre vonatkozóan nem talált adatot. Győri körülményeikre jellemző, hogy majd mindegyik lakásuk a korábbi várfalakon belül, a régi belváros szélén volt. Esküvői tanúik Nagy Antal csizmadiamester és Gantz Antal gombkötő mester voltak. Mivel általában nem volt szokás a társadalmi állásnál alacsonyabb rangú esküvői tanukat vagy keresztszülőket meghívni, így fölmerül a kérdés, egy „műfestő" társadalmi rangját mi határozta meg?

21 Az 1857. évi népszámlálás adatai szerint az egyik tanú, Nagy Antal (szül. 1816) a 278-as számú ház bérlője volt, Pascheék pedig 1859-ben a szomszéd, 279. számú házban laktak. A csizmadia mester nős volt, fia „csizmaziainas". Velük lakott egy Tóth József nevű legény, egy bágyogi születésű inas, Csizmazia Antal, és egy nyuli származású szolgáló, Takács Juli. „Lakótárs"-ként Turinger János kárpitos mestert jelentették be.

22 Pasche Gyula tehetségéről és anyagi lehetőségeikről a Lebstück Máriáról szóló ismeretterjesztő irodalomban azt olvashatjuk (nem tudni, mi alapján írták?): „Új férje, a Győrben élő Pasch Gyula festő nem volt túl tehetséges vagy eredeti alkotó, de azért elég biztos anyagi hátteret tudott biztosítani ahhoz, hogy Lebstück Mária és fia nyugalomban élhessenek tovább." (Horányi-Pivárcsi 2003. 105.) Győr város adófőkönyvei a festő tehetségéről nem, de anyagi körülményeikről nyújthatnak egy vázlatos képet. Az első adat 1854-ből származik, amely szerint ,,Pascher[!] Ju'ius festő legény"-re, aki a 445. sz. házban lakik,

23 1 frt személyes kereseti adót és 15 kr pótlékot róttak ki, amit 1855. október 16-án befizetett. Az adókönyvekből újabb lakcím adatok is kiderülnek: 1855-ben a 172. sz. házban laktak, majd a következő évben (1856) a 174. számúba költöztek, a halotti anyakönyv szerint ugyanezen év augusztusában pedig már 178-as ház nyújtott nekik otthont.

24 1858-ban ismét Pascher[!] Julius festő, majd 1863-ban Pasche Gyula festő néven jegyzik be. Itt a neve mellett egy ceruzás bejegyzés áll, amely szerint „szegény". Az adókönyv törlesztés rovata alapján 1857-62 között három részletben el is engedték 248