Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Kelemen István: Kísérletek plébánia létesítésére Hegykő mezővárosában a XIX. század első felében

ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK vésve pedig az (át) építés éveként 1639 szerepelt. A két faoltár közül a nagyobbikat Szent Mihály, a kisebbiket a szeplőtelenül fogantatott Szűz tiszteletére emelték. A két harang a település központjában felállított haranglábon lógott.

13 A templom rossz állapota miatt a hegykőiek 1796. január 28-án levelet írtak a patrónusnak, Széchényi Ferencnek, segítséget kérve tőle: „.. .Mively 1639

dék Esztendőben Sz: Mihály Tisztességére épült Templomunkk Fábul és sindőllel tsináltotott kis Tornyocskájo, és az Templomunkk égisz födele fájávol együt ugy annyira meg romladozott, hogy még a boit hajtássánok is ártalmat okoz, midőn ollyas esőss avagy rósz üdők vannak, mert a falai is már belüli meg zöldülnek, és a benne levő székek is meg romladoztak...".

14 1829-re átépíthették a tornyot, mert már elbírta a két harangot, és toronyórával is felszerelték.

15 1832-ben feljegyezték, hogy az épület nedves helyen fekszik, a nyirkosság nagyon megviseli, ezért helyreállításra szorul.

16 II. Hegykő a XIX. század első harmadában Ebben az időszakban a mezővárost már a Széchényiek bírták. Széchényi Zsigmond özvegye, Cziráky Mária grófnő ugyanis még 1771-ben megállapodott herceg ifjú Esterházy Miklóssal, hogy Széplakot „...alku szerént visza eresztvén..."

17 megkapja cserébe a hegykői kúriát. A település egyházilag továbbra is az Esterházyak kezén lévő Széplakhoz tartozott. Amikor Széchényi Ferenc 1814-ben átengedte három fiának vagyona egy részét, Hegykőt (3903 kishold) Széchenyi István kapta meg Nagy- és Kiscenkkel, Bozzal, Hidegséggel és Homokkal együtt.

18 Ez a hat település alkotta a nagycenki uradalmat. Hegykő jelentős helyet foglalt el az uradalom gazdálkodási rendszerében, itt működött a második legnagyobb majorság és a Hegykő központtal megszervezett, gazdálkodási egységként működő kerület (districtus) Hegykőt és a szomszédos Homokot foglalta magába. 1812-ben az uraság hegykői aliódiumát 352 hold szántó, 93 hold rét, 352 hold erdő és némi szőlő alkotta.

19 Az 1804-es úrbérrendezés után 40 telkes jobbágy és 38 zsellér élt családjával Hegykőn; az úrbéresek kezén összesen 820 hold szántó, 336 hold rét és (a visszaváltásig) 427 hold irtásföld volt.

20 A győri egyházmegyei schematismusok alapján nyomon követhetjük a lakosság számának alakulását: 1816-ban 516 lakos, 1817-ben 597, 1818ban 608, 1822-ben 619, 1823-ban 634, 1826-ban 665, 1828-ban 682, 1830-ban 701, 1831-ben 689, 1833-ban és 1834-ben 609 és 1836-ban 613 fő.

21 III. Az első kísérlet: 1816 Az 1816. évi eseményeket két forráscsoport, egyrészt a győri püspökség (Győr Egyházmegyei Levéltár),

22 másrészt az uradalom levéltárának (Soproni Levéltár)

23 iratanyaga alapján rekonstruálhatjuk. Az uradalmi levéltárnak a hegykői plébániára vonatkozó dokumentumai között három, a hegykői lakosok által Széchenyi Istvánhoz írt, keltezetlen levelet találunk. Ezek közül az első kettő szövegezése hasonló, de a második némileg hosszabb. A második és harmadik levél ugyanattól a kéztől származik. A győri Parochialia gyűjteményben őrzik azt a levelet, amelyet a hegykői jobbágyok írtak a győri szent székhez. Bár ez is keltezetlen, de beérkezésének dátuma ismert: 1816. szeptember 13. Mielőtt ezeket megvizsgálnánk, meg kell említeni azt a tényt - amire egyébként mindhárom levél már mint megtörtént eseményre hivatkozik-, hogy Kramarics Kristóf széplaki esperes plébánost, aki 1785. január 5-től látta el itt a lelkipásztori feladatokat, győri székesegyházi kanonokká választották.

24 166