Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Kelemen István: Kísérletek plébánia létesítésére Hegykő mezővárosában a XIX. század első felében

KELEMEN ISTVÁN KÍSÉRLETEK PLÉBÁNIA LÉTESÍTÉSÉRE HEGYKŐ MEZŐVAROSÁBAN ... Az első levél

25 A hegykői jobbágyok előadják uruknak, hogy plébánosuk, Kramarics tőlük már véglegesen elbúcsúzott, de „...az hozzája botsátott Instántiánkra a Helységünkben nyerendő papot kegyessen meg ajánloni méltóztatott." Ezután „Újalag bátorkodván" (tehát már nem első ízben) kérik a grófot, hogy a helységet „a régen ohaitott Lelki Atyával" ajándékozza meg. Három okból kérik ezt: 1. Ha a haldoklónak lelkipásztorra van szüksége, „...kéntelenéttetik eö a meg fogadott fuvaros által magánok gyóntató atyát hozatni...", de mivel a szegényebb ezt nem engedheti meg magának, ezért „...szegén nyavalás az eö tehetettlenségeire nézvést a Szent gyónássa nélkül ki múlhatna e világbul." 2. Csak minden negyedik és ötödik vasárnap tartanak „Isteni Szolgálot"-ot Hegykőn, ezért a többi alkalommal a hívek kénytelenek Széplakra menni, de a rossz téli időjárás ezt sokszor meghiúsítja, így - ahogy írják - „...sok szép áhitatosságunk el múlik." 3. Mivel egész évben nem részesülnek lelki tanításban, ezért sem a gyerekekben, sem az idősebbekben „.. .a keresztényi tudomány semmit nem gyarapodtatik." A második levél

26 Mint már szó volt róla, ennek szövegezése nagyon hasonló az előző levélhez, de helyesírása több helyen eltérő, és a második és a harmadik okot a levélíró felcserélte egymással. Az okok felsorolása után egy hosszabb, könyörgő hangvételű rész következik a patrónushoz. A harmadik levél

27 A levél megírását a hegykőiek azzal indokolják, hogy a helység még nem kapott sem elutasító, sem kedvező választ az uraságtól, éppen ezért mindaddig, míg egyértelmű elutasítás vagy ígéret nem érkezik hozzájuk, nem hagynak fel a saját plébánia tervével. A levélírók két okot hoztak fel, hogy megnyerjék a grófot elképzelésüknek: 1. Mivel Kramaricsot már megválasztották győri kanonoknak, az Esterházykézen levő Széplak és a Széchenyi-birtok Hegykő egyházilag a továbbiakban nem lenne összekapcsolva egymással, ráadásul a hegykőiek „...mind fizetésektől, s mind ez vidékre való misejárasoktol könnyen meg menekedhetnén [e] k. " 2. Az eddigi plébánosok a hegykői határban 10 mérő nagyságú földet bírtak, a helységtől pedig 40 mérő rozst, 1 szekér szénát és további kisebb fizetéseket kaptak; ha a patrónus - eleget téve kérésüknek - plébánost rendel Hegykőre, akkor a mezőváros vállalja, hogy további 20 mérő búzával és 10 mérő rozzsal fogja annak „fizetségét meg jobbettani." Ha pedig a gróf ezek mellé még „egy kevés fundatiót" is tesz, akkor könnyen elélhet a plébános mezővárosukban. A levél végén megismétlik az előző levelekben felhozottak: „Tekéntsen tehát Nagyságod bennünket, és a mi szerelmes gyermekeinket! Kik egyszer s mind a keresztinyi Tudománokban, és a Szent Miseknek halgatasában naponként részesülhessünk. Tekéntsen Nagyságod bennünket hogy sem télben, sem pediglen nyári Időkben, meleg vagy rósz Időben, Vidékre fáradozni nékünk ne kellessen." 167