Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Kelemen István: Kísérletek plébánia létesítésére Hegykő mezővárosában a XIX. század első felében

KELEMEN ISTVÁN KÍSÉRLETEK PLÉBÁNIA LÉTESÍTÉSÉRE HEGYKŐ MEZŐVÁROSÁBAN ... Kelemen István KÍSÉRLETEK PLÉBÁNIA LÉTESÍTÉSÉRE HEGYKŐ MEZŐVÁROSÁBAN A XLX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN I. Egyháztörténeti bevezetés Hegykő mint a Nádasdyak sárvár-felsővidéki uradalmának pertinenciája, a protestáns idők okirataiban Hidegség filiájaként szerepel, de korábban saját plébániával rendelkezett. Ezt bizonyítja az az 1459. augusztus 9-én Hegykőn kelt levél, amelyben László nevű helyi plébánosról történik elemzés.

1 A Nádasdy-birtokok egy részéről 1590-ben készült jegyzőkönyv szerint: „Vagyon szentegyházuk, prédikátoruk nincsen, hanem Hidegségről néha-néha jár közikben a prédikátor. Amint mondják, hogy régente a prédikátornak háza volt, de most nincsen, puszta vagyon, hozzá hold 10 de ezt az úr majorjához szántják."

2 Az 1631. április 2-án Kis Bertalan és Musay Gergely püspökök által tett evangélikus egyházlátogatás jegyzőkönyvében pedig az szerepel, hogy „Visitatio ecclesiae Hegyköiensis quae modo [azaz: csak most, csak átmenetileg] est filialis Hidegségiensis". Ezen alkalommal a hegykői bíró és négy másik tanú (közülük a legöregebb ekkor 66 éves) „...hitük után a papi ház felől azt vallották, hogy hallották a régi öreg emberektül, lett volna a plébánia ház a harang láb mellett, a város utczája hosszában.. .

3

. Egy bizonyos Szálai Istvánné Dóra pedig beszámolt arról, hogy „...nyilván a házat mikor még fön volt egy Benedek nevű pap egyházi ember lakott benne, kinek leányát a több meg nevezett hites emberek is ismerték...". A tanúk a régiektől tudták azt is, hogy a plébániához tartoztak az uraság pajtája végében fekvő földek és a mellettük levő rét is a patakig (ez utóbbit „Pap rétének" hívták). Ezeket a földeket ekkor István prédikátorné bírta.

4 Amikor az ifjabb Nádasdy Ferenc 1643-ban rekatolizált, a rákövetkező évben elfoglalta a templomot. 1646-ban az első királyi bizottság visszarendelte a grófot, de a fenyegetések miatt a lakosság nem mert lelkészt hívni, így a hidegségi plébános misézett a templomban. A második bizottság azonban még ebben az évben visszahelyezte jogaikba az evangélikusokat, de mivel többé már nem volt lelkész Hidegségen, ezért a széplaki prédikátor látta el a hívek lelki gondozását. Az evangélikus istentiszteletet 1660-ban erőszakkal szüntették meg: „...az szegény polgárság akaratja ellen nagy fejszével reá ménének a templomra és mikor az lakatjártó nem nyithatta az pléhet, nagy fejszével felfeszegették az templomot és hatalmasul elfoglalták..."

5 a katolikusok javára. Az 1663. évi katolikus Canonica Visitatio szerint Hegykő továbbra is Széplak filiája.

6 A templom Hegykő temploma 1590-ben már biztosan állt.

7 1663-ban a Szent Mihályról elnevezett, boltozott istenháza torony nélküli, nem tartozik hozzá sekrestye, szószéke kőből, kórusa fából készült; a fallal körülvett temetőn kívül harangláb állt egy haranggal.

8 Az 1697-es jegyzőkönyv szerint az épületet zsindelytető fedi,

9 1714-ben 2 oltárról történik említés.

10 1733-ban feljegyezték, hogy a templomnak nincs tornya, sem sekrestyéje,

11 de utóbbi 1735-ben már épült.

12 1780-ban az egyházlátogatási jegyzőkönyv megemlíti, hogy a zsindellyel fedett templom szilárd anyagból, a Fertő partján épült, fatornyát vörösre festették, kórusát kőből készítették, a főbejárat fölött kőbe 165