Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Géber József: Boldogasszony csipkéje, avagy a ménfőcsanaki málnatermesztés százhúsz év, II. rész

ARRABONA 2005. 43/1. TANULMÁNYOK 2. kép Csanakhegyi málnatermesztő-kertészkedő nagycsalád (A reprodukciót Géber József készítette) kerül le a szőlő a Rába felé elterülő immúnis homoktalajokra, de többségében ide is direkttermő fajtákat telepítettek. (3/c táblázat) 1885-ben a csanaki-ménfői szőlőbirtokosok létrehozták a szőlőbirtokosok egyletét. Céljuk a szőlők, a hegy, mint kiránduló-, és pihenőhely felvirágoztatása. Az egylet elnöke Bezerédj Andor ménfői földbirtokos volt, aki 1894-ben a koroncói út melletti birtokából 22 holdat engedett át amerikai telep létesítésére, hogy a vesszőtermelés és a nemesítés beindulhasson. 1896. évi Magy. Kir. Földm. Minister rendelet szabályozta a szőlőoltvány-telepek létesítésének és fenntartásának körülményeit. Ez a tevékenység hozzájárult a szőlők gyors megújulásához, de korántsem állt vissza a régi állapot. A szőlőket nagyrészt a győri polgárok kertjeiben újították meg.

9 A statisztikai táblázatok is mutatják, hogy nálunk nem újítottak fel annyi szőlőst, mint a szomszédos falvakban. Mindebből kitűnik, hogy itt termelésszerkezeti átalakulás ment végbe. A szőlőterületek helyét kertészeti kultúrák foglalták el, ilyen volt a málna, eper és a zöldségek, főzeléknövények (borsó, paradicsom) termesztése. A kertkultúrák kiteljesedésében szerepet játszottak az 1919-től működő Csanaki Népfőiskola gazdasági ismereteket oktató, egész napos előadásai.

10 A népfőiskola széleskörű nevelő, oktató tevékenységéről a X. évi tanfolyam (1928/29) munkarendje ad betekintést, melyet a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara adott ki. (3. kép) A két háború közötti időkben a csanakhegyi és ménfői kisföldű gazdák a szomszédos települések határaiban vásárolt földekkel tudták gyarapítani gazdaságaikat, mert a Bezerédj birtok 1920-as években eladott területei az igényeket nem tudták kielégíteni. A század második negyedében kialakult gazdasági válság a falu népét is súlyosan érintette, mert nem lehetett eladni semmit. „Amikor leföstötték a búzát mer nem köllött senkinek. A disznókkal etették meg, és a parasztoktól azt a 100