Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Géber József: Boldogasszony csipkéje, avagy a ménfőcsanaki málnatermesztés százhúsz év, II. rész

GEBER JÓZSEF MÁLNA TERMESZTÉS GYOR-MENFOCSANAKON íí. RÉSZ búzát bolettáér vásárolták föl. Az a boletta annyit jelentett, hogy másra nem lehetett elkölteni mint adóba fizetni. Hát akkor elképzelni való, hogy a termelő csak azér dolgozott, hogy az adója meglegyen.

"(III.) A málna volt talán az egyetlen termény, aminek a piacát nem érintette a válság, így sokan a megmentőjüknek tekintették. Az ötvenes évek elején a „népi demokráciában" ismét a málna volt az, ami nem esett a beszolgáltatás és egyéb megszorító intézkedések hatálya alá. A nagy elvonások ellenére a helybéliek a málna jövedelméből biztosítani tudták a gazdaságok talpon maradását, és a családok megélhetését. A málna helye a csanaki gazdaságokban 3. kép A népfőiskola alapító plébánosa és a szervező tanítók. Etz Irén, Shutzbach Károly, Szekeres Bonis OSB, Gergely Gyula (A reprodukciót Géber József készítette) A málna a hagyományos paraszti gazdálkodás szerkezetében már a század elején elfoglalta a helyét. A falusi parasztok szántóföldi, gabona-, és takarmánynövény-termesztéssel, valamint állattartással foglalkoztak, az ő gazdálkodási rendszerükbe a munkaigényes málnatermesztés nem illett bele. Ezért csak elvétve az elszegényedett, vagy a hegyben földekkel bíró családok kapcsolódtak be a termesztésbe. A család nagysága nemcsak a szegénység fokmérője, hanem alapvető feltétele a sok kétkezi munkát igénylő málna termesztésének. A termesztés felfutásával egyenes arányban növekedett a málna jelentősége és súlya a gazdálkodás szerkezetében. Eleinte a szőlők aljában különösebb gondozás nélkül díszlett, és nem volt számottevő igény mennyiségi, tehát intenzív kihasználására. Ez egy nyugalmas korszak volt a málna szempontjából: termett, amennyit termett, de már ekkor megindul az értékesítés, ami elindítója minden növény intenzív termesztésbe vonásának. Mivel jövedelem származik belőle, és megéri vele foglalkozni, kialakul egy igény, hogy egyre többet és többet hozzanak ki egy egységnyi területből. Ez az a pillanat, amikor odafigyelést és nagyobb teret kap a málna a gazdálkodásban. A három faluban különböző adottságok között különböző módon valósult ez meg. A málna termeléséhez optimális körülmények alakultak ki a szőlők kipusztulásával, mert az egyik fő jövedelmet jelentő növénykultúra visszaszorulásával üres terület keletkezett a kertekben és a jövedelemforrás szempontjából is. Tehát, ha a falvak gazdaságait vizsgáljuk a málna szempontjából, elsősorban Csanakhegy és Ménfő az a két falu, ahol először tért hódít a málna. Csanakfaluban a többszörösen osztott jobbágytelkeken gazdálkodó parasztok a hagyományos gabonatermelő, nagyállattartó gazdálkodási rendszerükbe nem tudták beilleszteni a málnatermesztést. A birtoknagyság a kertkultúra szempontjából a hegyen nem volt meghatározó tényező. Mindenki az egy-két holdas birtok gyarapítását tartotta szem előtt, a korlátozott lehetőségek azonban 101