Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)
Muezológia–Közművelődés - Varga Attiláné: A Xántus János Múzeum nyári táborai, 2003–2004
VARGA ATTILANË A XANTUS JÁNOS MÚZEUM NYARÏ TÁBORAI, 2003-2004 A tábor napi programja: HÉTFŐ Tábornyitás, a gyermekek megérkezése után jelmezbe öltöztünk, a gyerekek reggeliztek, ismerkedtek egymással. A lányoknak kiosztottuk a kis főkötőket. A jelmez viselésére természetesen nem köteleztük a gyermekeket, két kislány kivételével mindenki rajongott is az öltözetekért. Röviden ismertettem a tábor tudnivalóit, programjait, kiosztottuk a feladatlapokat. A pavilon felépítése következett, melyet török sátornak rendeztünk be. A sátor oldalait korhoz illő drapériával fedtük be, szőnyeget fektettünk le, a padon és széken is kelméket helyeztünk el. A berendezést párnák és rézedények, kis findzsa és poharak alkották. Közben a fiúk számára is készültek a jelmezek, szürke textíliából apród tunika (ez a vért alatt sodronyingként is funkcionált) született, melyet bordó vászonnal kötöttek össze a derékon. A terepasztal előkészületei következtek, megfelelő helyre vittük az asztalt, nylon fóliával letakartuk. Tíz órára a Xántus Múzeumba mentünk, a gyerekek ragaszkodtak „új" ruháikhoz, hát így mentek büszkén az utcán is. Szabó Péter történész főmuzeológus várt minket, bemutatta a raktárt, ahol a török korból származó fegyvereket őrzik, majd a kiállítás tárlói előtt tartott előadást. A díszteremben helyet foglalva, az előkészített tárgyakat bemutatta, majd óvatosan kézbe vehették a gyerekek. Agyúgolyók, kardok, szablyák, handzsárok, kengyelek és sarkantyúk, pisztoly és muskéta került üy módon a gyermekkezekbe. Táborhelyünkre visszatérve Rábainé Hegedűs Mónika heraldikai előadást tartott a pajzsok és címerek kialakulásának történetéről, ennek alapján kezdetét vette a pajzskészítő foglalkozás és címertervezés. A terepasztal tervezéséhez a győri vár metszeteinek nagyítását helyeztük ki közszemlére, és az alkotók elkezdték hordani a homokot. Ehhez a foglalkozáshoz tudatosan csak homokot és agyagot biztosítottunk, a gyerekek mindent a körülöttük fellelhető természetes anyagokból állítottak elő, így került bot, kavics, növény (pl. bodzatermés) beépítésre. (1. kép) 1. kép 241