Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Muezológia–Közművelődés - Varga Attiláné: A Xántus János Múzeum nyári táborai, 2003–2004

ARRABONA 2004. 42 / 2. MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS Ebédelni egy órára mehettünk, az Orsolyita rendház étkezdéjébe, ahol a nővérek nagy szeretettel fogadták a gyermekeket. Ebéd után a terepasztali munka folytatódott, a műhely hűvösében agyagból készültek a katonák és egyéb kellékek. Mások, akik vitézkedésbe kezdtek, felesküdtek, utolsó csepp vérükig védelmezik a végvárat. Perjés Dorottya vállalta a lányok szoknyájának elkészítését, ehhez gyors mértékvétel után neki is látott, sorban készültek ezek a jelmezek is. KEDD A reggeli táborépítés és tízóraizás után a fali tablókat tanulmányozták a gyerekek, a ruházat, a fegyverzet, a dísztárgyak csodálatos sokszínűségét figyelték meg. Ezután a Xántus János Múzeum dísztermében álló nagyképernyős televízión, videomagnóról megnéztük az Egri csillagok című filmet. A film hosszúsága miatt kétszer tartottunk szünetet (az első szünetben fagyizni mentünk), a legkisebbek rajzolhattak az utolsó félórában úgy, hogy ne zavarják a filmnézőket. Innen közvetlenül az étkezdébe mentünk. A filmben látottak hatására tovább bővült a terepasztal kartonvárfallal és vizesárokkal. Felállítottuk a másik pavilont is, amit magyar sátornak rendeztünk be. Zászlók és címeres pajzsok díszítették. Itt ültek le délután a gyerekek és hallgatták meg előadásomat a török kori eseményekről, csatákról, és töltötték ki a feladatlapot. Itt számolok be arról, hogy szinte minden nap érkezett egy-egy új fakard vagy hullámpapír pajzs, ami az apukák ügyességét dicséri. Nagyon köszönjük segítő figyelmüket. Szeretnék hinni abban, hogy ez az édesapák és fiúk közötti kapcsolat mindennapjaiba új színt vitt. SZERDA Az elmúlt napokban megismerkedtek a művészeti stílusokkal, a harcmodorral, amit a filmen láthattak, előadások keretében a csaták hátterével, a hősök nevével, múltunk nagyjaival. Ezeket inspirációknak szántuk, a további napok játékaihoz. Zászlótervek készültek és textíliára vastag filccel elkészítették a zászlókat, amiket hosszú botokra erősítettünk. Vértezetek és pajzsok készültek többféle technikával, hullámpapírból színes festék spray-vel díszítve, vagy ezüst és -aranyszínű kartonból kivágva. A kor rettegett járványakor viselt egykori maszk mintájára mi is készítettünk pestismaszkot. (Ennek szabásmintáját az Orvostörténeti Múzeum majáliskor tartott gyerekfoglalkozásán kértük el.) Elérkezett az idő, hogy elkészüljön a kartondoboz vár. Az előkészületek hetében több belvárosi műszaki üzletet kerestünk fel, nagy hullámpapír dobozokat kértünk. Múzeumi munkatársaim is hoztak otthonról erre a célra hatalmas kartonokat. A vár építésénél nem határoztunk meg semmit, teljességgel a gyerekek fantáziájára bíztuk. (Eredetileg kis régi városi terecskét képzeltünk el, amelyre kinyílnak az ablakok, ahol esetieg kis előadást is tarthattunk volna, netán kalodában csücsült volna egy bitang, de a gyerekek inkább a győri vár egyik kapuját és egy ágyút készítettek.) Ennek a munkának legnagyobb vonzereje a festés volt. Barkácsboltban vízzel hígítható falfestékeket vásároltunk, ecseteket és festőhengert, amely igazi „építőipari munkát" varázsolt a gyerekek számára. A várat végül áttelepítették az udvar sarkában álló beton emelvényre. Kezdetben két fiú volt a legaktívabb, majd a festés munkafázisában a lányok többsége csatlakozott és átvették az irányítást. A vár átköltöztetése is a lányok ötlete volt, a fiúk beavatkozását elutasítva megvédték elképzeléseiket. (2. kép) 242