Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Tóth Henriett: Apollón és Marsyas mítosza a győri Xántus János Múzeum egyik kőemlékén

TÓTH HENRIETT APOLLÓN ÉS MARSYAS MÍTOSZA A GYŐRI XÁNTUS JÁNOS MÚZEUM ... Tóth Henriett APOLLÓN ÉS MARSYAS MÍTOSZA A GYŐRI XANTUS JÁNOS MÚZEUM EGYIK KŐEMLÉKÉN Dr. Szőnyi Eszter 2003-ban megjelent Vezető a győri múzeum római kori lapidáriumában című munkájában a római kori kőanyag újabb feldolgozásakor részletes leírást ad egy közismert mitológiai jelenetről, mely Apollón isten és Marsyas szatír „vetélkedését" örökíti meg. A szerző szavaival élve: „Sírsztélé. Az igényes megmunkálású, fehér márvány síremlék felső képmezőjében mithológiai témát: Marsyas bűnhődését faragta ki a mester. A monda szerint a pánsípon mesterien játszó önhitt szatír a lant feltalálóját és mesterét, a művészetek istenét merészelte kihívni párviadalra. Tettéért életével fizetett: Apolló szkíta rabszolgájával fához kötözve, elevenen nyúzatta meg a vakmerőt." (1. kép) A Kr. u. II. századból származó síroszlopot „C. Iulius Severinus a brigetioi legio kiszolgált katonája életében állíttatta magának, Strabonia Victorinának a legerényesebb feleségnek - aki 40 évet élt és Caius Ulpius Liciniusnak, a legjobb barátnak." A síremlék utal az elhunyt hivatására, hisz „Az alsó képmezőben a békésebb jelenet két katonát ábrázol: egyikük jobbra lépő felszerszámozott lovon ül, amelynek kantárát a jobb oldalon álló pajzzsal és lándzsával felszerelt bajtársa fogja." (Szőnyi 2003. 103.) A jelenet természetesen mind témáját, mind ikonográfiái ábrázolásait tekintve közismert és elterjedt, sírsztéléken, szarkofágokon egyaránt találkozhatunk vele, bár kompozíciójánál, igényesebb mesterségbeli tudást feltételező és megkívánó tartalmánál fogva ritkábban fordul elő, s inkább gazdagabb polgárok, katonák, mintsem egyszerű, bennszülött lakosok emlékein. Pannóniai párhuzamaira szorítkozva több, a témát feldolgozó ismertetést találunk. 23 1. kép C. Julius Severinus sírsztéléje (Zalavár, Kr. u. II. sz.)