Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Tóth Henriett: Apollón és Marsyas mítosza a győri Xántus János Múzeum egyik kőemlékén

ARRABONA 2004. 42 / 2. TANULMÁNYOK 1. CSIR VII.97/C, 61. p, 56. tábla/3, kép A Szekszárdon, 1845-ben, lakóház alapozása közben előkerült szarkofág (MNM, ltsz. 23.1849.1.) jobb oldali előlapjának ábrázolása „...Apollo, auf dem Rücken eines Phantasietieres mit Greifenkopf und Leopardenkörper sitzend, ist unbekleidet nur das linke Knie ist mit einem reich drapierten Tuch bedeckt, der rechte Fuß ruht auf einem kleineren Podest. Die welligen Haare sind von einem Lorbeerkranz umgeben das Schleifenband fällt auf die rechte Schulter, in der rechten Hand Plektron, in der linken Lyra." A képmező jobb oldalán azonban „an einen dichtbelaubten Baum gebunden, steht der entblößte Marsyas. Die Arme hochgebunden blickt er auf die ihn zu strafen beabsichtigende, in der Mitte kniende Gestalt, mit phrygischer Mütze, langen Hosen und Tunika. Auf einem Steinblock schleift sie das Messer, um ihm die Haut abzuziehen und blickt auf Marsyas." 2. Erdélyi Gizella: Római kőfaragás és kőszobrászat Magyarországon (Budapest, 1974), 68-69. p, 73a kép Erdélyitől, a római kőemlékek egyik legavatottabb szakemberétől a következő leírást kapjuk: „Művészileg legjelentősebb a jobb keskeny oldalon látható, Marsyas bűnhődését ábrázoló dombormű. Marsyast, aki fuvolájával versenyre kelt Apollo lantjátékával, merészségéért az isten elevenen megnyúzatja. Magát a büntetés végrehajtását sem a görög művészetben, sem a római szarkofágokon nem ábrázolták (!), hanem mindig az előzményt, az előkészületet a büntetésre. (...) Balról Apollo fejedelmi előkelőséggel, nyugalmas tartással, félig elfordulva ül a sziklán, gazdagon redőzött, lágyan ívelődő, aláhulló köpenye bal lábát takarja. Feje szembefordul, fürtös haján babérkoszorú. Jobbjában plektront, baljában a lyrát tartja. Mellette a hóhér szerepében a hirtelen lendülettel féltérdre ereszkedő szkíta feni egy tönkön a kését. Visszatekintve néz föl a herculesi termetű Marsyasra, aki a jobb szélen áll, felemelt karokkal lombos fához kötözve." 3) CSIR VIII. 21, 46. p 15. tábla, 4.2 kép Palágyi Sylvia ismertetőjét, mely pontosan a győri lapidáriumban található, vagyis a dolgozat témájául szolgáló kőemléket mutatja be, azért soroltuk az analóg ábrázolások közé, mert olyan elemekre is rávilágít, melyek Szőnyi Eszteréből kimaradnak.

1 „Im oberen Bildfeld Marsyasszene. Links von der Mitte der an einem Baum aufgehängte Marsyas. Die Blätter sind mit kleinen Rillen angedeutet. Links von Marsyas eine kleine kniende Figur ( ein Skythe ) mit einem Messer (...), phrygischer Mütze, an der rechten Seite ein auf einem Felsen sitzender Gott ( Apollo ) sowie eine andere ( dem Gott zuhörende?) kleine Figur in Mantel und phrygischer Mütze (Kiemelés tőlem -T.H.)(...) Olympos und bittet um das Leben seines Lehrers? Der Gott trägt ein langes Kleid, in der linken Hand eine Schale."

2 A motívum nem fordul elő nagy gyakorisággal a fennmaradt emlékanyagban, ám, ahogy arra Erdélyi Gizella is utalt idézett művében, magas színvonalú, igényes, kivételes értékű dombormű maradt ránk a szekszárdi sírkövön, s bár kevésbé színvonalas, de jó minőségű a győri emlék is. Feltétlen említést érdemel azonban, hogy a CSIR II. kötetében, mely Farkas Zoltán és Gabler Dénes együttműködésének eredményeként 1994-ben látott nap24