Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)
Muezológia–Közművelődés - Tóth László: Kisfaludy Károly emlékkiállítás – Tét
ARRABON A 20 04 . 42/2 . ___ MUZEOLÓGIA - KÖZ MŰV ELŐDÉS lyezett obeliszk, rajta Győr város színes címerével. Második ablakon Johann Ender Borúra derű!, az MTA allegóriája (1831), a harmadik ablakon: Petrich András - Richter Antal Fülöp: Pest-Buda a Gellért hegyről (1818) felnagyított fotómásolatai segítenek beilleszkedni a kor hangulatába. Az ablakok alatti falsíkra került a régi győri bencés gimnázium tér felőli homlokzatáról készült rajz. Ez az épület a jezsuita, majd királyi gimnázium, ahol Fábchich József és Rájnis József oktatott, akik megkedveltették tanítványaikkal a magyar nyelvet, irodalmat és a poézist. Tanítványaik voltak Péteri (Téthi) Takács József, és Pázmándi Horvát Endre írók, költők, a nyelvújítási mozgalom jeles alakjai. Ebbe az intézménybe járt az „öreg" Kisfaludy Mihály, az apa is. Volt olyan eset Kisfaludy Károly születésekor, midőn egyszerre három Kisfaludy-fivér (Sándor, Boldizsár, Dániel) volt az intézmény növendéke. Később, a századfordulón János és Károly ennek az iskolának koptatta a padjait, ám az utóbbi már a bencés atyák korában. A kiállításban ezután az akadémiai-blokk következik: Kisfaludy Sándor már 1828-ban tagja volt a Magyar Tudós Társaság előkészítő bizottságának; az akadémiának. 1830-ban rendes, 1835-ben tiszteletbeli tagja lett. Itt jegyezzük meg, hogy Kisfaludy Károly barátai 1830. november 17-én Pozsonyban megalakították az MTA nyelvtudományi osztályát, melyben „első rendes taggá Kisfaludy Károlyt kinevezték", nem sejtvén, hogy négy nap múltán a nagy költővezér már nincs az élők sorában. „Szándékom van jövő esztendőre egy magyar almanachot kiadni" - írta Gaál György barátjának, művei német fordítójának Bécsbe 1820. február 29-én. Az 1821-es esztendő az anyaggyűjtés és a személyi kapcsolatok jegyében telt el, ám 1822-ben megindult az Auróra irodalmi zsebkönyv kiadása, melynek mind a tíz évfolyamát (1824-ben tulajdonos-kiadó) szerkesztőként ő jegyezte. A periodika azt a célt szolgálta, hogy egyrészt a kortárs magyar irodalomnak publikációs fóruma legyen, másrészt elvégezze az olvasóközönség kiművelését és szórakoztatását. A lapalapítás nemcsak az alkotó művészek és a közönség tetszését nyerte el, hanem a hivatalos kulturális közélet is sikeresnek tartotta. Ennek elismerése után, 1826-ban elnyerte a Marczibányi-díjat. Az Auróra a magyar romantika nagyhatású fóruma lett, megjelenésétől számítjuk az irodalmi reformkor kezdetét. Az almanachban jelent meg először Kölcsey Ferenc Himnusza, és elősegítette Vörösmarty Mihály, Czuczor Gergely, Tompa Mihály és Toldy Ferenc pályakezdését. Az első kötetben közölte a Vérpohár (1822) c. történelmi elbeszélését Kisfaludy Károly Később ezt a művet dramatizálták és Balog István színigazgató társulata adta elő az ország különböző településein. A vándorlásaik során 1833 májusában megfordultak Téten is, ahol hat sikeres előadást tartottak a szülőföld lakosságának. Egyébiránt Görgey Artúr (aki nagy Kisfaludy-tisztelő volt) még 1840ben, bécsi testőrszolgálata idején egy füzetbe belemásolta három versét (a Honvágy, Hűség és Vérpohár címet viselőket). Az Auróra 1829-es kötetében 25 népdalát adta közre, ám a művek valójában műdalnak tekinthetők, a Szülőföldem szép határa... vált a legközismertebbé a nép körében, népdalként énekelték. Tét lakosságának e dal igen kedvesen hangzott minden időben, sorai valóságos jelmondatává váltak a településnek és a folyton megújuló Kisfaludy-kultusznak. Az Auróra köré fiatal írókból álló közösség csoportosult. Új stílust és új eszmét képviseltek, vezérüknek Kisfaludy Károlyt tekintették. A másik stílusirányzat hagyománytiszteletet, klasszikus, akadémiai értékrendet képviselt, elismert vezetőjük Kazinczy Ferenc volt. A kétféle stílus és eszme képviselői 1828. február 19-én találkoztak Bártfai László házában (Budapest, Üllői út 17.), amely egyébiránt az Auróra-kör 234
