Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)
Muezológia–Közművelődés - Tóth László: Kisfaludy Károly emlékkiállítás – Tét
KISFALUDY KAROLY EMLÉKKIÁLLÍTÁS TÉT baráti találkozóinak színhelye volt. Az öreg Kazinczy és a fiatal Kisfaludy találkozásának irodalomtörténeti jelentősége volt, melyet Toldy Ferenc rögzített az utókor számára: „A két férfi kezet fog, s Kazinczy ifjabb társához - akivel ez időben az irodalmi primátust megosztá vala, - így szólt: Igen tisztelt férfiú! Barátságodat kérem. Összeölelkeztek." A klasszicizmus és a romantika vezéregyéniségeinek találkozójáról Barabás Miklós litográfiát, Orlay Petrich Soma pedig festményt készített. A kiállításba a litográfia került, amelyen az Auróra-kör tagjai láthatók (balról jobbra) : Bajza József, Stettner (Zádor) György, Helmeczy Mihály, Kisfaludy Károly Schedel (Toldy) Ferenc, Kazinczy Ferenc, Szemere Pálné, Bártfai Lászlóné, Vörösmarty Mihály, Szemere Pál, Bártfai László (házigazda) és Kiss Károly. Kisfaludy Károly halálakor a család nevében Sándor bátyja adta ki a gyászlevelet, mely olvasható a kiállításban. A rendezők ugyancsak ide helyezték Kisfaludy Károly a halottas ágyán c. litográfiát (Barabás Miklós alkotása). Az ágy mellett megrendülten állnak a nagy romantikus triász tagjai: Vörösmarty, Bajza és Toldy A kör tagjainak keserű fájdalmáról így írt Toldy Kazinczy Ferencnek: „Árvaságra jutottunk! Pásztor nélküli nyáj lettünk! Oda van tanítónk, vezérünk s a legjobb, leghívebb barát!" A kiállítás kapcsán szólni kell még a festőművész Kisfaludy Károlyról is. Német nyelvű önéletrajzában írta: „...a festészet művészete, melyet zsenge ifjúságom óta különösen kedveltem... gyönyörűséggel láttam önmagamat a világban kóborolni." A kiállításban egy festőállványra állított befejezetlen festmény líraian jelképezi Kisfaludy Károly ki nem teljesedett képzőművészeti pályáját. Az enteriőrben ott van Anton Frilli: Három grácia c. márvány szoborkompozíciója, amely esztétikusan és hatásosan érzékelteti a barokk idők hangulatát és ízlésvilágát. Frilli szobra egyébiránt harmonizál Kisfaludy stílus- és eszmevilágával, a rokokóba hajló, késő barokk idők szellemiségével. A szolgabírói írópulttól jobbra egy neobarokk asztalka, melyen allegorikus, nő alakú gyertyatartó és két biedermeier intarziás, támlás szék; hátul portikuszos óra egy nyugalmas barokk szobabelsőt idéz. Az enteriőrben kiállított valamennyi tárgy mind-mind segítenek elképzelni Kisfaludy korát, a XVIII. századi polgárosuló idők lakásának belső miliőjét és hangulatát. A záró falfelületen az Aurórában megjelent neves irodalmi alkotások sorakoznak: Vörösmarty: András és Béla emeltetése; Zalán futása (1825); Czuczor Gergely: Aradi gyűlés (1828), melyhez a szerkesztő készített illusztrációt. Felfedezhetjük Kisfaludy Károly műveit is: Erzsébet (1825), mely az 1826-os Aurórában jelent meg, míg A bánkódó férj (1830) már halála után, a Toldy szerkesztette Auróra 1831. évi számában került kinyomtatásra. A szeretők sírja (1831) verse már halála után jelent meg az évkönyv 1831-es kötetében. (Michael Hofmann rajzolt ehhez rézmetszetet Johann Nep. Ender rajza nyomán.) A Kisfaludy-tárlat zárófejezetében Kántorné Engelhardt Anna (1791-1854) és Megyeri Károly (1799-1842) arcképeit helyezték, akik Kisfaludy Károly által kedvelt színészek, drámáinak és vígjátékainak legtöbbet foglalkoztatott művészei voltak. „Kántorné asszony ritka zseni" - írta róla Kisfaludy egyik levelében, Megyeri pedig korának legnagyobb komikus színésze volt. Végül egy jelképes színpad zárja a kiállítást. A háttérben egy jellegzetes dunántúli udvarház, a parkban buja növényzettel és kerti pihenővel. Ilyen környezetben játszódtak Kisfaludy Károly színpadi művei, főként vígjátékai. A festett színpadi díszlet előtt férfi és női díszmagyar, a nemesség magyar nemzeti öltözéke, a romantika korának jellegzetes divatja. A súgólyuk körüli táblácskákon Kisfaludy Károly drámáinak, színműveinek és vígjátékainak ősbemutatói, a különböTÓTH LÁSZLÓ 235
