Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Muezológia–Közművelődés - Tóth László: Kisfaludy Károly emlékkiállítás – Tét

TÓTHiAsZLÓ _ _ __ _ _ KISFALUDY KÁROLY EMLÉKKIÁLUTAS - TÉT A rendezők a kiállításban elhelyeztek egy ritkán látható Kisfaludy Károly portrét, amely híven mutatja a költő arcmását (festője ismeretlen, a festmény eredetije a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában van). (2. kép) Minden más ismert kortárs és utólagos ábrázolás a romantikára jellemzően idealizált és heroizált műalkotás. Az 1820-as évek második felében Sziklósi Szabó Péter péterházi birtokos, ügyes táblabíró, majd másod alispán és országgyűlési követ elzálogosította a pokvári, a mórichidai és Csangotapusztai Kisfaludy-birtokokat. Az elzálogosítást abszolváló birtoklevél látható a kiállításban, ezen a jogi dokumentumon olvasható a még élő valamennyi Kisfaludy-testvér aláírása. Itt tekinthető meg Károly kisméretű akvarellje Sándor bátyjáról, amely 1813-ban készült. Ide helyezték el Kisfaludy Sándor: Regék a magyar előidőkből c. versét és Vörösmarty Mihály Zalán futása c. hőskölteményét. Mindkét mű a romantikus líra gyöngyszeme és maga a szerkesztő, Kisfaludy Károly illusztrálta őket. S hogy teljesebb legyen a romantikus művekből készült tabló, ide helyezték el a rendezők Kisfaludy Károly: Tihamér romantikus ihletésű novelláját, melyhez az író készített rajzos illusztrációt. Gr. Széchenyi István az 1820-as évek végén olyan sajtóorgánumot tervezett, amely az ő reform elképzeléseit közvetíti a reformokra éberen figyelő, széles olvasó közönségnek. A Jelenkor (így nevezték a tervezett társadalompolitikai lapot) és ennek irodalmi melléklete, a Társalkodó szerkesztésére, a Széchenyi köréhez tartozó és annak eszméit valló Kisfaludy Károlyt kérte fel a „legnagyobb magyar". Ám amikorra megkapták a lapindítási engedélyt, akkor a halálos betegség már úrrá lett a költő szervezetén. Kisfaludy műveit rendszeresen olvasó és kedvelő Széchenyi Naplójában így emlékezett meg 1830. október 20-i bejegyzéssel haláláról: „Kisfaludy Károly hamari vége nagyon bánt." Kisfaludy Károlynak diákélményei Győrhöz fűződtek. Holló Alajos: Győr XVIII. századi látképe jól érzékelteti, milyennek láthatták a Kisfaludyak a Téthez közeli „nagyvárost". A főreál gimnázium rajztanárának panoráma képe hiteles, dokumentum értéke van, ugyanis a korabeli céhes okleveleken ábrázolt grafikákat vette alapul látványos festményének elkészítéséhez. Felül a főfalat tagoló ablakokon különböző, korabeli ábrázolásokat láthatunk. Az elsőn Hieronimy Ottó Ferenc, a Révai Miklós vezette győri rajziskola tanára, színes és monumentális festményének fotóját: A győri polgárőrség díszszemléje a Fő téren (1822). Felül a félkör alakú mezőben a győri és a lipcsei csata egy mozgalmas jelenetét ábrázolta a művész. A képen hangsúlyt kapott a középütt elhe233 2. kép Kisfaludy Károly portréja. Ismeretlen festő munkája