Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)
Recenziók - Néma Sándor (szerk.): Győr vármegye települései 18–19. századi kéziratos térképeken (Horváth József)
ARRABONA 2004. 42 / 2. RECENZIÓK GYŐR VÁRMEGYE TELEPÜLÉSEI 18-19. SZÁZADI KÉZIRATOS TÉRKÉPEKEN Szerkesztette: Néma Sándor Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára Győr, 2003. 287 oldal, ül. A régi térképek forrásértékéről, a történeti és a néprajzi kutatásban betöltött szerepéről szakemberek előtt aligha kell a recenzensnek itt és most részletesebben szólnia: valószínűleg az Arrabona minden olvasója használt már ilyen típusú dokumentumot kutatásai során. Köztudott az is, milyen fontosak a kutatók számára a kéziratos kataszteri térképek, melyek a 18-19. század viszonyairól tájékoztatnak bennünket - arról a világról, mely az 1850-60-as évek táján radikálisan megváltozó birtokviszonyokkal kezdett eltűnni; de amelyet egyéb tényezők - pl. a folyók szabályozása, a gazdálkodási-művelési módok megváltozása - is jelentősen megváltoztattak. E fontos forrásokat többnyire csak levéltári kutatásaink során érhetjük el; éppen ezért nagy jelentőségű az a kiadvány, mellyel Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára örvendeztetett meg bennünket - és amelyről az alábbiakban szeretnék szólni. A „Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken" című kiadványt Néma Sándor, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának igazgatója szerkesztette; a szerkesztésben társa volt dr. Filep Antal etnográfus - a Pécsi Tudományegyetem Néprajz Tanszékének tudományos főmunkatársa, a győri Xántus János Múzeum egykori igazgatóhelyettese -, valamint Áldozó István, a kötetet kibocsátó intézmény igazgatóhelyettese. Hogy nem lehetett egyszerű a dolguk, azt már a kiadvány létrejöttében közreműködők névsorának hossza is sejteti: a bevezető tanulmányokat hat szerző készítette, a fényképezés során hárman működtek közre, a közölt térképek összegyűjtése, válogatása és leírásainak elkészítése során pedig 14 levéltáros kolléga munkáját kellett összehangolniuk! A figyelmet első pillantásra magára vonó kiadvány két rövid köszöntővel indul. Az elsőt Ivanics Ferenc, Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlésének alelnöke jegyzi: felhívja a figyelmet e források sok irányú felhasználhatóságára, és ajánlja „a régi vármegye történetét a 18-19. századi térképeken bemutató szép kötetet" „a szűkebb pátria históriája iránt érdeklődőknek". A másikkal a szerkesztők köszöntik az olvasót, ismertetve röviden e forrásközlés célját, utalva a kötet felépítésére, és köszönetet mondanak mindazoknak, akik nélkül ez a kiadvány nem készülhetett volna el. Ez utóbbiak névsorát átolvasva láthatjuk, hogy a sorban a Győri Egyházmegye Levéltára, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltára, ill. Könyvtára, a Xántus János Múzeum Könyvtára, valamint a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár is több munkatárssal szerepel; és itt említtetnek a megvalósításban közreműködők - mindenekelőtt Tanai Csaba technikai szerkesztő és a Palatia Nyomda -, valamint a kötet szaktanácsadója és lektorai - Gecsényi Lajos, ül. Göcsei Imre és Jászberényi Ferencné - is. A kötet első része hat tanulmányt tartalmaz, együttesen közel száz oldal terjedelemben. A sort Göcsei Imre „A térkép, mint tudományos forrás" című dolgozata nyitja: a közismert győri földrajztudós vázlatos áttekintést ad a térképek készítésének történetéről, az ókori kezdeteket is érintve, a középkor és a kora-újkor térképeiről kissé részletesebben is szól. A kérdés hazai története kap208
