Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)
Tanulmányok - Géber József: Boldogasszony csipkéje, avagy a ménfőcsanaki málnatermesztés százhúsz éve (I. rész)
TANULMÁNYOK ablakban, a napon. Néha meg is keverik, mert forrásban különválik a törkölyétől. Három nap után vájdling vagy más edény fölött beleöntik egy csúcsos vászonzacskóba, és felakasztják a sodrófára kicsöpögni Idáig minden megegyezik a két készítési módnál. Főzött szörp: 1 literhez 60-70 dkg cukrot kellett rakni, de volt, amikor cukorhiány miatt csak kóstolással cukroztak, annyit tettek bele, hogy éppen édes legyen. Megmérték a levet, felforralták, közben a habját leszedték. A végén beletették a cukrot a fent említettek alapján. Addig keverték, míg a cukor el nem olvadt, akkor levették a tűzről, és üvegekbe merték. Egy kicsit állt, lekötötték celofánnal, és szorosan egymás mellé helyezve ruhákkal, pléddel, nagykabáttal betakarták, vagyis száraz dunsztba tették. Az így hőkezelt szörp a kevesebb cukor ellenére is minden gond nélkül elállt a spájzban a stelázsin, míg fel nem használták. Ahány kiló a lé, annyi kiló cukrot kell beletenni, tettek még hozzá 5 kilónként 1 dkg szalicilt és 1 liter vizet. Ez a vájdlingban többszöri keverés mellett állt egy napot, hogy a cukor és a szalicil teljesen feloldódjon. Volt, ahol a szalicilon kívül még borkősavat is tettek bele. Üvegekbe, vagy 5 literes demizsonokba töltötték, főleg ha nagyobb mennyiséget csináltak gyerekeik, unokáik részére. A második világháború előtt nem minden család fogyasztotta a málnaszörpöt napi rendszerességgel. Egy 1942-es vendéglős szaklap szerint a láz ellen hűsítő, és az anyagcsere bántalmaknál is jó szolgálatot tesz. 22 Ünnepekkor, és megfázásos betegségek esetén került elő a félretett, vigyázott szörp. Ha lázas volt valaki a családban, elővették és vízzel hígítva itatták vele. Erre korai adatul szolgál Streibig György 1770-ben Győrben kiadott német nyelvű kalendáriuma. A málnaszörp készítés hideg eljárását írta le és lázas betegségben szenvedőknek orvosság gyanánt ajánlotta a márciusi hónapnál. 23 (Csecs 2003. 129.) Később, az ötvenes évektől vált tömegessé a fogyasztása, mikor már nemcsak saját szükségletre, hanem nagyobb tételben is készítették megrendelésre kocsmák, italboltok részére. „Nem vót kóla abba az időbe meg ilyen buzi italok, mind ahogyan mondom, mer tényleg az, nyüvek tuggya mibű van! ászt mírtík, himpérszaftot". Természetes dolog volt a kocsmákban abban az időben (még a csatos bambi megjelenése előtt) a „málna-fröccs", vagyis a kis málna (2 dl), meg a nagy málna (3 dl), mert nem volt más. Ezerkilencszázhetventől indult a szintetikus italok korszaka, ami nagymértékben hozzájárult a szörp, vagyis a málna iránti igények csökkenéséhez. A tsz-feldolgozóban készült málna-, és eperszörp az üzemben és a boltokban is megvásárolható volt, félliteres, egyliteres és ötliteres kiszerelésben. (6. kép) Az átvevőhelyeken a konzervgyáraknak vásárolt lémálnát fahordókba öntötték és lesavazták. Már 1918-ban szigorú kormányrendelet szabályozta a gyümölcslének Hidegen eltett szörp: (5. kép) 160 5. kép Málnaszörp készítés, csöpögtetés, szűrés (Géber József felvétele)
