Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)
Tanulmányok - Géber József: Boldogasszony csipkéje, avagy a ménfőcsanaki málnatermesztés százhúsz éve (I. rész)
GÉBER. JÓZSEF BOLDOGASSZONY CSIPKÉJE, AVAGY A MÉNFŐCSANAKI MÁLNATERMESZTÉS... a romlástól való megóvására felhasználható konzerváló anyagokat, a benzoesavas nátriumot és hangyasavat. 24 Gyűjtéseim során „régi" átvevők elmondták, hogy ők hangyasavat vagy kénsavat használtak, de ez utóbbi esetében a málna kifehéredett. Üvegballonokban kapták a cégtől a savakat, és az adagolást táblázatokban írták elő. Az így tartósított anyagból a főzéssel távoztak el a káros savak, és a fehérből újra piros lett. Málnabor-készítés: A vidéken a ribizlibor után a málnabor volt a legkedveltebb a gyümölcsborok közül. Adatközlőm, egy 92 éves néni szavaiból megtudhatjuk, hogy náluk miért volt jelentősége a málnabornak. „Hát csináltunk, aztán most is csináltunk belülié, oan finom bora van annak. Hát a jó érett málnábul olyan finom bor van, hogy még a szöllőné is jobb. Csinátunk bort, hogy hát jóvan dúgoztunk legyen valami, ugye hát nem magam vótam, mer akkor még itthun vót gyerekek meg az uram, meg két málnaszedő leány vót, hát ugye má ha hatan-heten vagyunk, vagy mittudom többen is, meg napszámos is vót, akkor má több köll ugye. ... Régen vót jódarab szöllőnk is, asztán a szöllőt kivágtuk, mer ugye a málna többet írt, a szöllő má ugye ki is öregedett, asztán űtettünk jó darab málnát.... Hát úgy csinátuk, aztatattis összezúztuk, mind a szöllőt is ugye ledarálják meg öszszezúzzák, asztán hattuk a lébe, asztán úgy kiprésűtük a présbe, jól kifót a leve, és akkor tettünk bele cukrot is, mer ugye azér a málnába köll tenni mert annékül nem olyan ízletes.... Egy liter léhez, egy kiló cukrot meg három liter vizet köll rakni." Tehát a málnabor a szőlőből készült bor mellett kiegészítő szerepet töltött be. Nyárra elfogyott a szőlőbor, és akinek volt elég málnája „...nekünk vót három darabba is, két 1000 öles meg ithun is vót egy jó darab űtetve.", az így oldotta meg a munkáknál fogyasztott borszükségletét. A nagyobb mennyiségű feloldott cukor hozzáadásán kívül a málnabor-készítés mindenben megegyezik a hagyományos borkezelési technikával, és a meglévő pincefelszerelést (prés, kádak, hordók, üvegballonok) is fel tudták használni. 1945 előtt egy kiló málna ára 1 liter közepes minőségű bor árával volt egyenlő értékű (Villányi, 1964. 9.). A hozzáadott cukorral ebben az időben kevésbé érte meg a málnabor-készítés. Az ötvenes-hatvanas években a lémálnát 7 Ft 50 f-ért vették, a cukor 10 Ft 60 f volt, és 1 liter bor ára pedig 17-20 Ft között volt, tehát 18 Ft 10 f értékből legkevesebb három liter málnabort tudtak készíteni. A málnabor-készítés azonban nem vált általánossá a vidéken, mert aki beosztással élt, és az anyagi előnyöket nézte, annak nem volt érdemes a jó áron értékesíthető málnából bort csinálni. Lekvár: Málnából lekvárt ritkán csináltak, tényleges receptet nem tudtak mondani. Egyik adatközlőm így fogalmazta meg: „Vót aki azt is főzött belülié, igen csak ugye awaa több veszőccsíg vót, aztán inkább szivábú főztík." Lekvárnak még nagyon kedvelt volt a sárgabarack is, ezzel kapcsolatban említették, volt, mikor málnával vegyesen főzték. A korai apró sárgabarackot kinyomkodták a héjából, málnát kevertek hozzá, és sokat főzték, hogy besűrűsödjön, és minél kevesebb cuk6. kép Málnaszörpös üveg a 60-as évekből (SütheöLászló - Józsa Tamás felvétele) 161
