Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Géber József: Boldogasszony csipkéje, avagy a ménfőcsanaki málnatermesztés százhúsz éve (I. rész)

GEBKH BOLDOG Ai A málnakészítmények szerepe a falu lakosságának táplálkozáskultúrájában A korabeli szakácskönyvek tanulmányozása is alátámasztja a málna magyarországi történetének azt a korábbi megállapítását, hogy az első világháború előtt az ország málnafogyasztásának nagy részét a gyűjtögetett vadmálna tette ki. A fővárosban kiadott szakácskönyvek elenyésző mértékben foglalkoznak málnakészítményekkel, míg Erdélyben, az erdei gyűjtögetett málna „hazájában" a Kolozsvári Szakácskönyv nyolcféle készítményt ír le: „Málna-ecet; Ülepek [málna, vagy eper]; Málna-fagylalt; Málna-befőtt; Málna-kocsonya; Málna-szorbett; Málna íz; Málna hidegen berakva."

21 A termesztett málna kiváló beltartalmi értékű, jelentős mennyiségű C-vitamint, cukrot, szerves savat, valamint Ç PC B és B vitamint tartalmaz (Papp, 1984. 97.). A nyár eleji, gyümölcsben, vitaminban szegenyes időszak kedvenc csemegéje a málna. Érésben csak a májusi cseresznyék, korai meggyek és az eper előzik meg. Mint azt már említettem, Csanakon a XIX. század második felében már jelen van a szőlők aljában a málna. A kert félreeső részeiben természetes összevisszaságban elszaporodott növények ízletes bogyóit ekkor még csak friss fogyasztásra tartják, de néha már a piacra is kerül egy-egy pléhpohár himpér. Gazdasági jelentőségének növekedésével mind nagyobb területeket ültetnek be vele, így a szezon eleji, vagy szezonvégi kisebb mennyiségekből már jut a házi szörpkészítésre is néhány kiló. A málnaterületek mennyiségi kiterjedésével mind szélesebb körben válik általánossá a málnafeldolgozás, házi befőzés. Az első mindig a leadás, értékesítés volt, és csak utána következett a családi szükséglet. Szedéskor a legszebb szemeket a hasukba tömték a gyerekek, de a felnőttek is szerették eszegetni, míg el nem teltek vele. Volt, aki még a szedés közben elcsipegetett málnát is sajnálta a szedőktől, ezért a közismert taktikát alkalmazta. Szóval tartotta, beszéltette a napszámos lányokat, vagy velük énekelt közösen, így kevesebb idő jutott a málnaevésre, hamarabb telt a vödör. így szedették a cseresznyét is a gyerekekkel az óriási fákról, csak nekik fütyölni kellett, hogy teljen a kötény Fiatalon nem érzékelték mindezt a lányok, csak idősebb fejjel fogalmazódott meg bennük ez a gondolat. A málnából legnagyobb mennyiségben házi és nagyüzemi körülmények között is himpérszaftot, vagyis málnaszörpöt csináltak. Készítésének két alapvető formája van, a főzéssel melegen, és a hidegen eltett szörp. „Ugye máma má nem úgy megy a málnaeltevés, ugye máma má hidegen teszik el." A főzéssel készített a régebbi technika, mert ott tartósítószer nélkül, a nagy hő csírátlanítja, teszi elállóvá a szörpöt. A megvalósításban „ahány ház, annyi szokás" alapján árnyalatnyi különbségek lehetnek, de ezek a végeredményt csak kismértékben befolyásolják. Málnaszörp-készítés: (4. kép) A leszedett málnát dunsztosüvegekbe teszik kb. 3/4-ig megtöltve, hogy ki ne fusson. Lekötik, és 3-4 nap alatt megforr az 4. kép Málnaszörp készítés, érlelés a napon (Géber József felvétele) 159