Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Géber József: Boldogasszony csipkéje, avagy a ménfőcsanaki málnatermesztés százhúsz éve (I. rész)

ARRABONÄ 2004. 42 / 2. TANULMÁNYOK Régi fajták: Fekete málna, Szürkeszárú, Fehérszárú, Barna málna, Tüskés, Fertődi Hungária (1964), Csüngő (Nagymarosi), Tüskétlen (Canbi, Findus 27.), Angol I. (Mailing Promise 1958 óta magyar) Jelenleg is termesztett fajták: Angol II. (Mailing Exploit 1970 óta magyar), Fertődi Zamatos (1986) A helyi Fekete málnának nevezett fajta nem azonos az Amerikai fekete málnával, amit Magyarországon nem termesztenek. Ez nem a R. idaeus fajcsoportba tartozik, hanem a R. occidentálisba. A gyümölcs nagyon sötét színe miatt kapta ezt az elnevezést, kétszertermő, de nem keverhető össze a Ferencivel. „Az gömbölyű, nem hegyes mind a izé a, Ferenci, hanem gömbölyű, aztán koromfekete, ölig nagyszemü, az is terem ősszee, anná finomabb málna nincs." A Szürkeszárú, Fehérszárú, Barna málna és a Tüskés málna nem azonosítható biztonsággal, és ma már nincs jelen számottevő mennyiségben. A

II. világháború után megjelenő új fajtákat (Ferenci stb.) az 1970 után tömegesen elterjedő Angol Il-es váltotta fel. A többi nem vált be, pedig már az Angol l-es ígéretesnek mutatkozott az ötvenes évek végén és hatvanas évek elején. A Kisalföld napilap is hírt adott a Fertődi Kutatóállomáson végzett honosító kísérletekről.

20 A fajták vegyességét befolyásolta az is, hogy mindenki a lehető legolcsóbban szerette volna megoldani a málnatelepítést. Ezért, ha lehetett, pénzt nem adtak málnatőért, hanem a családból, ismerősöktől összeszedett sarjakat használták fel. Ez eredményezte, hogy az ültetvények többségében egy fajta dominált, a többit pedig kiegészítésként, pótlásként ültették. A hetvenes években az ÁFÉSZ kísérletet tett a Nagymarosi, vagy Csüngő fajta elterjesztésére a faluban. Az AFÉSZ-szel szerződőknek ingyenesen adták a málnatöveket, ám ez a fajta nem vált be a ménfőcsanaki talajon, és a Dunántúlon se tudott elterjedni. A 70-es években nagy szenzáció volt a tüskétlen málna megjelenése, melyet a svéd Findus cég hozott be az országba, s terjesztette a vidéken, kimondottan fagyasztanivaló, minőségi málna-termesztés céljából (Papp 1984. 112.). A jelenleg is termesztett fajták az Angol IL (Mailing Exploit), és a Fertődi zamatos, ezek megjelenésüktől fogva teljesen kiszorították a régebbi fajtákat. A málnaterületek csökkenésével jelentőségük azonban egyre kisebb. A többi fajtát még fellelhetjük imittamott, de jelenlétük nem számottevő. A fajtaváltások a felsorolásból is körvonalazódnak, de okait szeretném néhány gondolattal megvilágítani. A faluban kialakult és elterjedt fajta gurulós minősége miatt sokáig megőrizte többségi jelenlétét az ültetvényekben. A

II. világháború utáni időszakban a hordós lémálnák igénye nagymértékben hozzájárult a kétszertermő Ferenci fajta elterjedéséhez. A Ferenci levesebb, nyomósabb volt, nagyobb szemű, mint a száraz asztali, apró szemű Pirosvesszős, ezért kedvelték, és később kizárólagosan ültették. A győri hűtőház kapacitásának kibővülésével - ez főleg a tárolást jelentette - a felvásárlók részéről megnövekedett az igény a kemény húsú, szállítást jobban bíró fajták elterjesztése iránt. A termelőknél nem volt egyértelmű ez az igény mert a gurulós málna osztályozott szedése az árkülönbözet ellenére sem volt mindenkinek kedvére. Jobbára csak a kis területű (100-200 nöl) termelők tudtak rá időt fordítani. A nagy területekkel rendelkezők örültek, ha három nap alatt végigértek a területeken, és a málna addigra nem „folyt le". Angol IL (Mailing Exploit) Az 1980-as években az Angol II. vált a fő fajtává. Nagy szemű, kemény, gurulós minőségű, jó ízű, nagy termőképességű fajta. A betegségekre azonban fogékonyabb, sok termelő nagyarányú vesszőpusztulást tapasztalt, ennek oka a szártörő gombának nevezett leptoszfériás betegség (Horváth, 1999. 14.). Egy fiatal adatközlőm négy éves Mailing Exploit ültetvényét 60 %-ban ez a szártörő gomba pusztította el. „Mikor tavasszal nem akart fakadni, akkor már késő volt, a nagy részét ki lehetett törni, nem volt má bennük élet." A ma is meglévő málnások 50%-át még ez a fajta teszi ki. 158