Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Géber József: Boldogasszony csipkéje, avagy a ménfőcsanaki málnatermesztés százhúsz éve (I. rész)

ARRABONA 2004. 42 / 2. TANULMÁNYOK Gyökérzete viszonylag mélyebben hatol a talajba, ezért a szárazabb években, vagy a rosszabb vízgazdálkodású talajokon is megfelelő, egyenletesebb termést tudott adni. Ez a fajta 1964-ben még a csanaki málnások több mint 50%-át tette ki (Villányi, 1964. 18-19.). „Mikor összekerültünk, mi a Fölső úton lévő földre ültettünk málnát, ugye az ott, az összes málna volt ottan mindenkinek..." Ménfőre csak később jutottak el a lémálnánák való újabb fajták. Azt, hogy melyik külföldi fajta volt az őse a Csanaki pirosvesszősnek, nem tudtam kideríteni, nem találtam ilyen irányú kutatómunkát, és a helybéliek sem tudták. Fajtajellemzői alapján több korabeli fajtával hozható kapcsolatba, ezek a régi fajták a Hornet (1858 Francia), Knewett féle óriás (1847 Anglia), Winkler Magonca (Németország), és a Marlboro (1884 ÉszakAmerika) . Mára csak véletlenszerűen lehet ráakadni a kertekben, az idő már túllépett ezen a régi fajtán, az újabb és újabb fajták kiszorították az amúgy is csökkenő területű málnásokból. A vidéknek megfelelő fajták kialakításába nem vonták be a kutatók, és ilyen irányú kísérletek sem voltak. Ferenci málna - Gyűszűmálna (Lloyd George) (2. kép) A szomszédos Kisbarátról az 1920-as évek végén, hegybeli parasztemberek málnát vittek fel a budapesti nagyvásártelepre eladni, ahol megismerkedtek Bonyhárt Elemér kereskedővel. Bonyhárt társas viszonyban állt Ferenci József konzervgyárossal, akivel az ígéretesnek mutatkozó piaci lehetőségeket látva megvizsgálták a baráti málnát. A mérési eredmények kedvező cukorfok és beltartalmi értékeket mutattak, ezért elhatározták, hogy megnézik a vidéket. A kedvező feltételek láttán (megközelíthetőség, telephely-kialakítás, megfelelő mennyiség felvásárlásának lehetősége stb.) telephelyet alakítottak ki a málnaszezonra Bagó Antaléknál, és megkezdték a felvásárlást. Az első években egyedül uralták a piacot, nem lévén konkurencia, ők határozhatták meg a felvásárlási árakat. Az első időkben megpróbálták titokban tartani a többi kereskedő előtt a „felfedezett", s busás jövedelmet ígérő vidéket. Nem tartott sokáig, mert a budapesti kereskedők rájöttek, és a teherautókat követve rátaláltak Kisbarátra. így a kisbírónak is megnövekedett a munkája, mert kialakult a harc a málnáért a felvásárlók között. Ekkor a vidékre még a pirosvesszős fajtakörébe tartozó málnák voltak jellemzők. Ferenci József konzervgyáros a kisebb tételű asztali málna-felvásárlás mellett saját érdekeinek megfelelően, Angliából hozatott 120 tő nagy szemű, ízletes, lédús termésű, új málnafajtát. Ez volt az Angliában 1919-ben létrehozott Lloyd George típusú kétszertermő (remontáló) fajta. A töveket Kuruc Kálmán ültette el kertjében, és innen terjedt el Kisbaráton, később Csanakon és Ménfőn is. A kereskedőről Ferencinek, vagy alakjáról Gyűszűmálnának nevezett fajta így indult hódító útjára. A háború előtti időkben átkerült 156 2. kép Lloyd George (Ferenci málna) (Géber József felvétele)