Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)

Szabó Péter: A győri kézművesek barokk kori vallási kötelezettségei

ARRABONA 2004.42/ 1. SZENT-KEP-KÜLTUSZ 9. kép A győri sütőcéh ládájának részlete, Szent Mihály (Tanai Csaba Taca felvétele) mert céhszabályzatuk 1708-ból származik. Ez a Heister generális (győri főkapitány) által adományozott céhlevél meghatározta, hogy „Először és mindenek előtt, mindenki, aki ehhez a céhhez kíván tartozni, vagy a céhbe felvételét kéri, legyen a katolikus vallás híve, törvényes származású, becsületes viselkedésű, istenfélő életmódú." Továbbá „Hetedszer, Győr emez erődjének valamennyi mestere, legényeikkel együtt szent Űrnapján, először is az istentiszteleten és körmeneten tartoznak szorgosan megjelenni és kezdettől végig áhítatosan részt venni és a véghezvitelben segédkezni, a katonákon kívül, akiknek zászlócskáik mellett kell tartózkodniuk. Aki azonban fontos ok nélkül nem jelenik meg, az a mester hat, a legény pedig három font viaszra legyen megbüntetve, fontját 15 krajcárban számítva. Úgyszintén Nyolcadszor, a szent Űrnapját követő vasárnapon, mint rendes évfordulón, a két elrendelt céhmester az összes helyi és külső mester jelenlétében, a nyitott láda előtt, viselt hivatalukat illő módon felmondják, bevételeikről és kiadásaikról, valamint más teendőikről becsületesen és hűségesen számot adnak... Tizedszer, Szent Mihály arkangyal (9. kép) ünnepén az összes helybeli mesterek és legényekjelenjenek meg az elrendelt céhmester házánál, teljes tisztelettel, köpenyegben, és fegyelmezetten kövessék a céhmestert az itteni dóm-templomba, ahol is az első szentmisén áhítatosan és buzgón, Istent és a céh védőszentjét, Szent Mihályt dicsőítve vegyenek részt. A mise befejezése után ismét kísérjék haza; a mesterek hat, a legények három font, a ládába helyezendő viasz bírság terhe mellett... Huszonnegyedszer, Ha valaki a céh tagjai közül elhalálozik, legyen mester, legény, asszony vagy gyerek, az egész céh legyen köteles a megboldogultat tisztességesen eltemettetni. Amelyik mester vagy legény (elegendő mentség nélkül) nem jelenik meg, a mester hat, a legény három font viaszt legyen köteles fizetni a ládába büntetésként" (XJM.HD.72.13.1.). A későbbi megerősítő záradékok szellemére egy példa, melyben a köz javát szolgáló valláserkölcsi alapelvek fogalmazódnak meg: „a fent nevezett [ti. Heister által adott] céhszabályzatot, amely Isten dicsőségére, a fegyelem és tisztesség, valamint a köz javára készült, és mindent, ami Isten dicsősége, a közjó és a rend továbbvitelére szolgál, mindenkor elősegítem, fenntartom és támogatom. Ellenben minden káros zavargást és rendetlenséget magam is teljesen meg szándékozom szüntetni..." - erősítette meg Gundaker Althan gróf várkapitány 1718-ban. A szűcsök tevékenységének 16. századi adatai és egy sor XVII. századi céhemlékük ellenére csak I. Józseftől származó céhlevelüket ismerjük, 1710-ből (XJM.CAC.31/2.1710). Ennek vallási előírásai megszabták a Krisztus szent teste ünnepével kapcsolatos istentiszteleten való részvételt és az e napon esedékes céhmester-választást, valamint a karácsonykor, illetve vigíliáján tartandó szentmiséket, de zászlókészítésről nem tesz említést. Ezt a Mária Terézia-kori 1765ös szabadalom előírása pótolja (GyVL.AC.29/4.). 98