Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)
Szabó Péter: A győri kézművesek barokk kori vallási kötelezettségei
SZ ABÓ PÉTE R A GYŐ RI KÉZMŰVESEK BAROKK KQRÍ VALLÁSI KÖTELEZETTSÉGEI A győri gombkötők 1629 óta működtek céhes keretekben. Ujabb céhlevelüket III. Károly adta ki 1731-ben; ennek ötödik artikulusa meghatározza, hogy a céhbeli mesterek „tartozzanak minden Esztendőben a' Nagy Templomban Nagy Boldog Asszony napján, Offertóriumi Szent Misét szolgáltatni, és az alatt legényestül jelen lenni, azon kívül minden Esztendőkben levő szokott Processiokon ki-ki az Anya Szentegyház szokása szerént Czéhünk Zászlója alatt, a magyar Szabókat követvén jelen lenni" (XJM.CAC.31/29.1731). A győri és a szomszédos Szigetben élő fuvarosok számára III. Károly 1726-ban adott működési engedélyt, amely az ekkor kialakult formában az uralkodó iránti tiszteletet erősítő vallásos szellem követelményeivel kezdődik. A német nyelvű céhlevél a kötelező istentiszteletek előírása mellett megszabta a zászlókészítés és körmeneti részvétel kötelességét is. A zászlóval foglalkozó cikkely meghatározta a céh által választandó és a zászlóképen is megörökítendő patrónust: az Egyiptomba menekülő Jézust, Máriát, Józsefet, azaz a Szent Családot (XJM.CAC.31/34.1726). A győri szabók szervezete a legkorábban alakult győri céhek közé tartozik. A szabólegények 16. századi vallásos egylete feltételezi a szakmához tartozó mesterek működését. Első céhlevelük és pecsétnyomójuk 1568-ból való. A vallásos tevékenységükre vonatkozó előírásokat csak a Mária Terézia-kori, 1742-es privilégiumukból ismerjük. Ez a dokumentum már a III. Károly uralkodásával megnyilvánuló állami beavatkozás nyomát viseli, szabálypontjai az uniformizáló törekvéseknek megfelelően a korabeli más szabályzatokhoz hasonló szerkesztésben és megfogalmazásban közlik az állami politika céljait szolgáló vallási követelményeket. Meghatározzák, hogy „az egész Czéhbeli Mesterek, Legények, és Inassok tartozni fognak bé vett szokás szerint a Processiokon, nevezet szerint pedigh Ur napján megh jelenni és Czéhbeli Zászlófokkal az Oltári Szentséghet buzghó ájtatossággal és szép rendtartással ell késérvi Templomra' való érdemes Büntetés alatt." A második artikulus a „Parochiális Ecclesiában" tartandó két szentmise (Szent István király napja utáni vasárnap, illetve Boldogasszony fogantatása napján) szolgáltatásáról szól, a harmadik cikkely pedig a céhbe való felvételnek a katolikus valláshoz tartozás feltételét szabja meg (XJM.CAC.31/14.1742). A szabókról szólva említjük meg, hogy e szakmában még egy sor céh tevékenykedett a városban, illetve a szomszédos Szigetben. A német mesterek I. Lipóttól kapott szabadalma - többek között - az úrnapi körmeneten való részvételt és a zászlókészítést írta elő (XJM.CAC.31/24.1693). A paplan- és zubbonycsinálók 1690-es céhszabálya a „Káptolom Templomára" adandó négy font viaszt (Gyertyaszentelő Boldogasszony napján), és „egy szép facolt Boldogh Asszony Tiszteletére az mi Rácz Templomokban" feladatait határozta meg (XJM.C.64.62.1.1690). A szűrszabók 1746-ban a szabócéhből kiválva kaptak önálló szabályzatot, amely a szokásos teréziánus vallási követelményeket tartalmazza. A zászlók alatti körmeneti felvonulás mellett - Szent István király napja előtti és Boldogasszony fogantatásának napja előtti vasárnapokon tartandó - miseszolgálatot írt elő (XJM.CAC.31/22.1746). A győrszigeti magyar és német szabómesterek számára kiadott 1754-es céhlevél érdekessége, hogy a zászló ügye mint a mesterek ígérete fogalmazódott meg. Előírt patrónusuk „Körösztölő Sz:János 's Sz: Márton Püspök" lett. A győri patkolókovácsok testületének hivatalos megalakulásáról nincs egyértelmű adatunk. A legények számára kiadott szabályzat Földes Imre céhmestertől származik, 1755-ből. Miután a céhzászlók tetemes költségeit egy legénytársulat nehezen vállalhatta, feltételezzük, hogy a patkolókovácsok esetleg szabályzat 99
