Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)
Szabó Péter: A győri kézművesek barokk kori vallási kötelezettségei
SZABÓ PÉTER A GYŐRI K É ZMŰVES EK BAROKK KORI VALLÁSI KÖTELEZETTSEGEI sonlóképp a jövőbeliek is szent körmenetet rendeznek, majd az istentiszteleten tartoznak jelen lenni. Helyeseljük, hogy ezeket a kilencednapokat közvetlenül megelőző napokon egyetlen idegen asztalosmesternek sem szabad asztalos bérmunkásának bort adni, hanem csak a győri asztalosoknak. Sőt ugyanazon kilencednapokon az asztalos mesterek magukhoz véve két polgári esküdtet, az aztalosok idegen bérmunkásait átvizsgálják" (XJM.CAC.31/7.1622). A győri püspökség birtokához tartozó, Győr környéki vizeken működő molnárok földesuruktól származó céhlevele (1632) nemcsak a zászlókészítés feladatát írta elő, hanem pontosan meghatározta ábrázolásainak témáit is (XJM.Céh.54.2.1.1632). Az eredeti, XVII. századi zászló nem maradt ránk, de XVIII. századi utóda az eredeti előírásoknak megfelelő képekkel igazolja a céhzászlók eredetét. A zászlóképek az eredeti céhlevél előírásainak megfelelően egyik oldalon „aranyos Monstrantia", másikon „Szent Joseph képe és ábrázattya". A monstrancia az úrnapi ünnep, a körmenetek főszereplője, a felszentelt ostya hordozásának eszköze. A zászlón való megjelenítése közvetlenül utal a céhzászló körmeneti funkciójára. A molnárok patrónusát megörökítő másik zászlókép választását József ácsmesteri foglalkozása indokolta, hiszen a korabeli molnármesterség meghatározó része volt a malomépítő, faipari munka, amint ez a remeklési előírásokból is kitűnik. A győri fazekasok - az ajánlóik között szereplő püspöki tiszttartó és a katonai soltész személyéből következtethetően - 1634-es szabadalmuk szerint a polgári és katonai mestereket egyaránt magukba foglalták (Gecsényi 1979, 156). Később is együtt voltak a céhben, sőt amelyikük mindkét szakmában remekelt, mindkét munkát végezhette. XVII. századi céhlevelük káptalani kiegészítése előírta a katolikus vallás követését, Mária Teréziától származó szabályzatuk pedig részletesen megszabta vallási kötelezettségeiket. Eszerint mind a mázas, mind a fekete munkát vállaló iparosok az évente szokásos körmeneteken megjelenni köteleztettek, az elégséges ok nélkül elmaradók a „Fárabéli" templom szükségére fizetendő viasz büntetésével tartoztak. A céh védőszentje - Szent Flórián Confessor - napján a székesegyházban szentmisét szolgáltattak, mikor is a legények égő fáklyákkal ministrálni tartoztak. Ezen kívül karácsony, húsvét és pünkösd napján, és a „több jeles Innepeken" ugyancsak nem mulaszthatták el a misét és prédikációt. Miként az 1634-es szabályzat, a teréziánus céhlevél is kikötötte, hogy a céhbe csak az „Edgy Romai Catholica hiten valók vétetődjenek be" (GyVL.AC.29/11.1779). A győri kádárok 1643-ból származó céhlevele - talán azért, mert Miksa főhercegtől egyebek mellett mint győri főkapitánytól származik - részletes vallási előírásokat tartalmaz már a regiment-alattvaló iparosok számára is. A „katonákból, ezredtársakból és fegyverművesekből egyesült tisztes mesterei a kádár céhnek itt Győr császári fő-erődben" részére kiadott céhlevél előírja, hogy „egy mester vagy legény se mulassza el önkényesen Isten igéjét", és a védőszent, „Szent Urbán napján vagy a főtemplomban, vagy pedig a ferences kolostorban aszerint, hogy ügyei hogyan követelik meg és hozzák magukkal - tartozik megjelenni... és az ünnepet megülni". A harmadik cikkely a kántormisék előírását tartalmazza, a 37. fogalmazza meg a világi vagy egyházi hatóságok által elrendelt nyilvános körmeneteken, „különösen Űrnapján, valamint... ennek az erődnek visszafoglalása emlékére" tartott körmeneteken való részvétel kötelezettségét. Ez utóbbiban fogalmazódik meg az első cikkelybe szerkesztve a Habsburgudvar uralkodói mechanizmusának egyik ideológiai fundamentuma: „Miután a 95
