Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)
Szabó Péter: A győri kézművesek barokk kori vallási kötelezettségei
SZABÓ PÉTER A GYŐRI KÉZMŰVESEK BAROKK KORI VALLÁSI KÖTELEZETTSÉGEI A zászlóhordozás feltehetően a legények feladata volt, legalábbis erre következtethetünk a molnárok szabályzatából, mely évi egy forinttal honorálta a legénytársaság körmeneti szolgálatát. A kovácslegények rendtartása (1755) büntetést helyezett kilátásba, ha „az legények a' Czéh Zászlójában ollankor kárt tennének a' Templombul ki vételkor, vagy ismét bé vételkor, ugy hogy vagy fáját eltörnék, vagy Materiáját roityát, czafrangját, avagy sinórját el szakasztanák" (XJM.CAC.31/55.1755). Az úrnapi és más „szokott" körmenetek látványossága feltehetően fokozatosan hanyatlott, elmaradtak a dramatikus elemekkel tűzdelt bibliai jelenetek. A gombkötők idézett tiltakozása (1766) is a felvonulások uniformizálódását kifogásolta. A processziók díszes felvonulássá egyszerűsödtek, melyek ünnepélyességét meghatározták a díszes zászlók alatt vonuló, felvirágzott fáklyákkal, gyertyatartóval felszerelt céhbeli mesterek és legények. Ezek jellegét a hagyományok által fenntartott századunkban is elődeiktől örökölt formában megrendezett ünnepi eseményekről készült fényképek segítségével, és a sajtóban megjelent leírások alapján rekonstruálhatjuk. 1 Nehéz egységes szerkesztési elvet követni, rendszerbe foglalni a különböző korú szabályzatokat. Az egyes céhlevelek keletkezésük óta a megerősítések által változó dokumentumok. Sem a kibocsátó szerinti, sem a kronologikus csoportosítás nem üdvözítő megoldás, ezért az időrendre is tekintettel a legjellemzőbb adományozási típusokból adunk szemelvényeket, melyek egyúttal a legfontosabb vallási előírásokat, azok esetleges változásait is érzékeltetik. Az idézett részletek a szöveghűség szándéka mellett a különböző eredetű és korú szabályzatok nyelvezetének érzékeltetését igyekeznek szolgálni. A nyerges-, csiszár- és lakatosmesterekkel társult szíjgyártómesterek számára a pozsonyi tanácstól átvett 1577-es szöveget 1602-ben a győri székeskáptalan megerősítő záradékkal adta ki, melyben rögzítik az Ecclésia számára adandó évi egy forint, valamint a karácsonykor tartandó szentmisén, illetve a szokott körmeneteken való részvétel kötelezettségét: „in usum Nostrae Ecclesiae erogan[da] communiter Solvere, et praeterea Singulis Similiter Annis in Majoribus Festivitatibus, videlicet in Festo Nativitatis Domini, Paschatis, et Sacr[ae] Pentecostes, universi Magistri Artificiorum praescriptorum in hoc Cathedrali Templo Nostro, ad laudem et honorem DEI omnipotentis Sacrum celebrate, ac facere, et ei personaliter adesse; Item ut quolibet Anno, in Festo Sacratissimi Corporis Christi Solemni Processioni personaliter omnes et singuli interesse teneantur, et sint obligati, sub paena in reluctatorem hujus Statuti Nostri per Nos infligenda." A kovácsok és lakatosok kiválása után kiváltott 1624-es szabályzat-kiegészítés megszabta, hogy ünnepeken a szíjgyártók csak mise után rakodhatnak ki, amiért előző nap csak a győriek árulhattak. Az 1630-as káptalani rendelkezés meghatározta, hogy csak katolikusok lehettek a céh tagjai (XJM.CAC.1/25.1602). A lakatosok számára külön kiadott - nagyszombati céhlevél alapján készült 165l-es szabályzat pontosan megfogalmazta a székesegyházban tartandó istentiszteleteket, Szent György mártír patrónussá választását és a képével díszített zászló készítését, valamint a körmeneti részvételt (XJM.Céh.56.10.5.1602). 91
