Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)

Szabó Péter: A győri kézművesek barokk kori vallási kötelezettségei

ARRABONA 2004 42 / 1, _ _ _ __ E˙șJM?. A győri lakatosok Mária Teréziától kapott szabályzata remek példa a teréziánus céhlevelek szellemére és nyelvezetére, különös tekintettel a valláserkölcsi alapelveket megfogalmazó első articulusokra: „Minthogy minden dolghoknak Feje és legh hasznosabb Eszköze az Isteni Tisztelet, azért hogy ezen czéhnek is mind különös, mind közönséghes dolghaiban annyival szerencsésebb folyamottya lehessen, szükséghes, hogy az Ur Isten Szent Nevének nagyobb tiszteletére és Dicsőséghére ezen Czéh részérülis, amint most, ugy ezután is mindenkor edgy böcsös Zászló tartassék, mely alatt Esztendőnként a szokott s közönséghes Processiókon ezen Czéhbeli Mesterek minnnyájan, ugy Mester Leghények is megh jelenni kötelessek lesznek, egyéb iránt, ha jeles, és eléghséges ok nélkül valaki az Mesterek, vagy Leghények közül akár mikor is ott megh jelenni elmulatná, az Mester ugyan kétt font Viaszra, az Leghény pedigh Edgy fontra büntettetni érdemes legyen, mellyis az Parochiale Templomra adassék. Ezen kívül minden Esztendőben ezen Czéh részérül kétt rendbéli Offertórium fogh tarttatni, az öregh, vagyis emiétett Párochiále templomban, edgyik tudniillik Szent György vitéz és Mártyr Ünnepén, másik pedigh Nagy BoldoghAsszony Napján, ezeknek alkalmatosságávalis minnyájan az Mesterek, úgy Mester leghények /:ha csak helyes okkal maghokat megh nem menthetik:/ jelen lenni köteleztettnek az említett Büntetés alatt. Ezek fölött minnyájan az Mesterek közül az Isteni Szolgálatnak gyakorlássára mind maghok igyekezzenek, mind cseledgyeiket, kiváltképpen Leghényeiket, és Inassaikat Ünnep, és Vásár Napokon ösztönözzék, feö képpen Szent Missének és Praedikationak halgatássára, hogy anynyival inkább az Istenhez való buzgóságh azokban is öreghbedgyék Naponként és nevelkedgyék" (XJM.CAC.31/12.1744). A várbeli német cipészek céhalakulásának 1582-es privilégiuma az első emléke a várkapitányok által adományozott szabályzatoknak, de ez a dokumentum - feltehetően a katonák protestáns többsége miatt - vallási kérdésekkel nem foglalkozott (Szávay 1896, 177-182). A győri magyar vargalegények 1610-ből származó fentebb hivatkozott rendtartása vallási előírások tekintetében viszont részletes utasításokat tartalmaz: „Szentegyházban az Attyafyaknak oltarjok uagyon és oda tartoznak minden Vasárnap és innep Nap menni az Isteny szolgálatira; És első útban az ky be mégyen az Szentegyházban, tartozik keöszönnny az elsőnek... Ismegh, Karachon Napyan, Husuett Napyan, Pünkösd Napján es Vr Napyan, tartoznak az Dekany után, az teöb Attyafiak Offertoriumra menni. És SZENT BORBÁLA asszony napiannis, az mely Szentnek tisztességére ez az gyülekezett reöndeöltetett, tartoznak estyn, sz eö magok Oltaryoknall Vechernyen ielen lenni, és Napyannis énekes Mysen lenny Es mykor Offertotiumra mennek mindegyik egy egy pénzt tartozik uinny az oltárra. Az Papnak penigh az Mise Mondasert tartoznak adni Tizenkett krajczart. Ismegh Vr Napján minnyájan, es mind az gyülekezetben leueö Attafyak tartoznak ielen lenny az eö reghy szokások szerent az Processioban, es nagy ahetatossaggal AZ OLTARY SZENTSÉGET égheő szeöuetnekekkel késény mindenyknek koszoruya leuen feyebe, mind az Szentegyház aytaiaigh az Papok előtt jarwan, es mindenyk az eö Szeöuetnekett szép uiragokkal megh ekesettwen" (XJM.HD.77.3.1.). (6. kép) A Mária Terézia-kori szabályzat már az általánosan elterjedt formában szabta meg a céh vallási kötelezettségeit. A magyar vargák XVII. századi artikulusaihoz hasonló részletességgel szabta meg az egyházi feladatokat. Megkövetelte az isteni felség tiszteletére és magasztalásának kimutatására Szent Crispinus és Crispinianus patrónusok választását és tiszteletükre egy „szokásos" zászló készíté92