Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)
Szabó Péter: A győri kézművesek barokk kori vallási kötelezettségei
S ZABÓ P ÉTER A GYŐRI KÉ ZMŰVESEK BAR OKK .KÖRI VALLÁSI KÖTELEZETTSÉGEI Szabó Péter A GYŐRI KÉZMŰVESEK BAROKK KORI VALLÁSI KÖTELEZETTSÉGEI A kézműves céhek vallásos hagyományai Mi sem természetesebb, mint hogy a középkor "Szentírásba feledkezett világa" az iparoscéhek szervezeti rendjét is a kereszténység "hatalmas eszmei és érzelmi fundamentumára" építette (Bevilaqua 1931, 878-884). A középkor keresztény világrendjéből következően a céhrendszer is vallásos eredetű, miként forrásaink egyértelműen utalnak e szervezetek elsősorban vallásos társulati előzményeire. Talán nem véletlen, hogy az első ismert 16. századi győri forrás is néhány viseleti cikkeket gyártó szakma mesterlegényeit összefogó vallásos társaságáról, az ún. "kalendás egyesület" működéséről tudósít (Bedy 1930, 162-173). Amikor a győri kézművesség vallásos világát igyekszünk megismerni, a valláserkölcs követelményeit találjuk a társulati együttélés szabályai között, szervezeti szokásaik liturgiája, használati eszközeik is egyértelműen szakrális jellegűek, erős kapcsolatban a katolikus egyház szervezetével és eszmerendszerével. Eredetük esetenként közvetlenül a Szentírásból válik érthetővé, mint például a céhládáé, amely a bibliai Frigyláda feltételezett formájában és eszmeiségében találta meg mintaképét. Külsőségeikben még a 16. század első feléből ránk maradt 1. kép A győri kötélverőcéh ládája, 1685. (Tanai Csaba Taca felvétele) 83
